Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 2. szám - TANULMÁNY - Laczkó András: Takáts és Weöres egymás első kötetéről

BUDAI RÓZSA

Vasi tavaszi tárlat

Mérhetetlenül szegényebb lenne kultúráink, képzőművészetünk is az alkalmaikra, a pályázataikra készült művek nélkül. A Petőfi-, a Dózsa-év szinte minőén képzőművész fantáziáját megmozgatta. Erőpróbák, ítehetségpróbák a társadalmilag, eszmeileg fontos évfordulók a művészeknek.

Vas megye lalkoitóíiinialk tavaszi tárlatán, a szombathelyi Művelődési és Sport- házban, a galéria felét azok a képek, szobrok, textíliák foglalták el, amelyek a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére kiírt pályázatra születtek. Szófe- csárlés, hogy a téma azonossága szüli a sematizmust. A számtalan cáfolat mellé .szerényen, de felsorakozik ez a tárlati anyag is, az adott téma egyéniség, tehetség szerinti variációival. Milyen lett volna az 1975-ös tavaszi tárlat a felszabadulási pályázat nélkül? Kétségkívül hagyományosabb.

A megye művészeinek és műkedvelőinek közös képzőművészéti kiállítása ellentétes benyomásokat hagy az emlékezetben. A tavaszi tárlatok közti egy eszendős szünet, a feledés tompítja az eredeti benyomást, a jótékony ismeretlenség lehetőségét kínálja a festők számára. Ám ez az ismeretlenség csalóka. Az új kiállításom mám is kevés kép előtt iaz újratalállkozás kétes értékű élményét éljük át. Az örisimiétlésefc, a technikai rutin és az azonos téma miatt voltunk elégedetlenek a korábbi megyei kiállításokkal.

Az egyhelyben topogás jeleivel találkoztunk az 1975-ös kollektív tárlaton is. Ez a bemutató azonban — gyengéi ellenére is — nívós abb volt a korábbi évekénél. Miért? Nem a neveik miatt. Ismert és ’rendszeresen kiállító vasiakkal találkozhattunk most ás.

A kedvezőbb összkép elsősorban a felszabadulási pályázatnak köszönhető. Új képpel jelentkezett Bartha László. A pusztulást és la reményre ébredést szimbolizáló, tündöklő képe ia kiállítás széip látványa. A tehetséges, fiatal Hatos Csaba képességeinek eddig nem ismert oldalát mutatta az Óvodások megfestésével. Vértesi Péter technikája iaz Anya című képiben a legfciforrottábib. Majthé- nyi Károly ikisplasztikájia, A tavasz első napja is méltán díjazott mű. A textil- kép, Bénicő Mariann Életfája ia pályázati téma szimbolikus magközelítését példázza, Horváth János életképe, az 1945, a hagyományos, de nem sematikus felfogás típusa. Ez csupán a díjazott sikoltások sora, lamely tovább bővült a pályázatna érkezett képekkel, emlélkműtervekkel.

Az idei kiállítás sikerében nagy részt vállalt Németh Mihály szobrász és Geszler Mária keramikus. Németh Mihály neim tartozik a minden kiállítási alkalmat megragadó művészek közé. Szobrai a csendben, a látványosság nélkül telt hónapok szép, értékes termékei (Vízbenéző, Anyaság, Torzók, Kígyóölő). Érméi közül az ünnepi alkalmaikra, jutalmazásokra tervezett variációk kerültek a nyilvánosság elé. Geszler Mária Kék és Arany tálaival az iparművészet kapott rangos képviseletet, hasonlóan Benkő László míves bőrmuinikájához, a Békéhez.

165