Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Gutter József: Mit ér a műveltség az üzemekben?

létei determinálják. Ezért az olyan üzemekben, ahol alacsony a technikai színvonal, a munkásak művelődését illetően ne is kergessünk ábrándokat, s egyelőre elégedjünk ímeg azzal, hogy mindenki szerezze meg a 8 általánost, a továbblépés alapjait.

A gépeket azonban máról holnapira modernebbekkel lehet felváltani, minit ahogy erre már egyre több példa van, de a munkásokat egyik napról a másikra nem lehet kicserélni. Másrészt nálunk a munkás nemcsak termelő, hanem a társadalom egyenrangú tagja és építője, ezért a képzéséről sehol és sohasem mondhatunk le. A szocializmusban tehát ha bármely magas is egy-egy munkásvagy termelőkollektíva műveltsége, az valójában nem jelenthet „túlképzettsé- get”. A „túlikópzettség” nem gátja. hanem motorja ia fejlődésnek. Ezért a munkásművelődést minden eszközzel ösztönöznünk ikell.

. A tárnia hazai irodalmában és a gyakorlatban a művelődés ösztönzői között i csák az anyagit és az erkölcsit szclkáis emlegetni. Mintha megfeledkeznénk arról, / hogy az embernek más igényei is vannak, például a saját fejlődése. Nincs nagyobb öröm. mint a képességeink kibontakozásának felismerése és átélése, sikeres használata, s a munkás éppen a tudására a legbüszkébb, arra, hogy ezt,_ Vagy azt. a dolgot meg tudjia csinálni. De beszélnünk kell az intellektuális, esztétikai, politikai-ideológiai ösztönzőkről is, hiszen minden ember meg akarja érteni a világot, legalább annak a szűikebb környezetnek a történéseit, amelyben él.

Ma még persze nem rniindenki vesz részt az emberi tevékenység sokoldalú elágazásaiban, ami nyilvánvalóan azért van így, mert ezek a területek a társadalmunknak egyelőre csák egy szűfcebb rétegét ösztönzik, pedig az ember személyiségének sokoldalú fejlődése nem mehet végbe csak a munka-kötelezettségei teljesítése révén. Ehhez .szorosan hozzátartoznék a termelőmunkán kívüli hasznos tevékenységek is. Ezek ösztönző hatása persze nem érvényesülhet spontán modem, hanem csakis a tudatos befolyásolás révén. Ezt taz üzem úgy segítheti elő, hogy a tudást, a nagyobb szakismeretet, a munkai egy elmet, a társadalmi aktivitást, az erkölcsi tisztaságot és a használni alkaré igyekezetét egyaránt 'és valóban megbecsüli. És ez sem egyszerűen csak több pénzt jelenít, nem is azt;, hogy „meg vagyunk elégedve valideinek a munkájával”, hanem azt, hogy mindenkit lehetőleg a személyiségének leginkább megfelelő helyre állítunk, oda. ahol a képességei működtetése és fejlődése szabadabb mozgásteret kap.

Ebből a gondolatmenetből levonható .az a következtetés, hogy a munkások f művelődése ösztönzésének specifikus sajátossága abban van, hogy itt az anyagx érdekeltség nem közvetlenül, hanem közvetve hat a magasabb műveltségen-keresztül, s végsősoron a termelékenység növekedésében ölt testeit. Ezért helytelen a munkás műveltsége és a termelékenység között ,,közvetlen” kapcsolatot keresni, mivel a munkás műveltségének fejlődése és funkcionálása meghatározott feltételekhez kötött. És — véleményem szerint — éppen ezeknek a feltételeknek a változása lesz a munkás művelődésiének legfőbb ösztönzője, nevezetesen az, hogy csak magasabb műveltséggel oldhatja meg a termelési feladatát, vagyis az anyagi helyzete is a műveltségétől fog függni. Ezért a munka és a művelődés ösztönzése egymásra utaló fogalmak. Révai József ezt úgy fogalmazta meg, hogy „nálunk dolgozni és tanulni egyet jelent”.

144