Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Gutter József: Mit ér a műveltség az üzemekben?
vezetékhez, a városi élethez, iparosodásához, az új életmódhoz, az új kollektívához, aimneJk szokásaihoz stb. való alkalmazkodást. Tapasztalatok bizonyítják, hogy azok a fiatalok, akik középiskolát végeztek, vagy szakmát tanultak, jóval könnyebben alkalmazkodnak a városi élethez, az ipari termelés feltételeihez, az új kollektíváikhoz, mint azok. akik .kevesebb iskolával rendelkeznek. Társadalmunkban az ember szociális mobilitásának is a műveltség a legfontosabb eszköze _A korszerű munkásművelődésnek tehát elsősorban, a termelési-technik ai és a szociális követelményekhez kell igazodnia. Hazájukban még ugyan korai volna a tudományos-technikai forradalom kibontakozásáról beszéTTU, iliiSA~h~ az automatizálás alacsony fctooin áll — a minisztériumi iparban országosan mintegy 4 százalékos, Vas megyében mindössze 1 százalék körül mozog —, kezdeti lépéseknél tartunk az elektronikus számító- gének alkalmazásában is, a termelés gépesítettsége igen hiányos, tulaj donkép- , pen még az első ipari fonodáimat, k be keű feleznünk .amely nálunk — fejlődésünk egyik saiatos-.^gak>ent — összefonódik a maii technikai forradalom ^elemeivel, Hazánkban a munkában eltöltött idő és egyéb tényezők ma még általában jobban növelik a termelékenységet, mint a munkások műveltségének emelkedése, azonban a munka termelékenysége fejlesztésének fő forrása már ma sem a több, hanem a kvalifikáltabb munka. Továbbá számolnunk kell a tudományos-technikai forradalom kibontakozásának hazai lehetőségeivel, a tudományos kapacitásunkkal, ,a számítógép-program megvalósításával, az MSZMP tudománypolitikai törekvéseivel, s nem utolsósorban a szocialista integráció. mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködés kedvező hatásával stb., amelyek hazánkban is felgyorsítják ezt a folyamatot. Ennék következtében |mmd kevesebb lesz a munkás puszta termelési tapasztalata, amelynek szükségképpen ki kell egésziülnie~egyre több tudományos alapismerettel oly módon, hogy a munkás fokozatosan művelődő, tanuló munkássá alakuljon afjE folyamat heiyT kibontakozásának tendenciáit mutatja az a tény is, hogy a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár olvasóinak Orib. 10,6 százaléka, az üzemi könyvtáriák olvasóinak zöme fizikai munkás. A dolgozók tízezrei vesznek részt a szervezett ideológiai-politikai oktatásban, ezrek tanulnak íaz esti, levelező és új típusú (160 órás) általános iskolai tanfolyamiokon stb. A munkások művelődésiéiben persze nincsenek olyan gyorsulási lehetőségek, mint a tudományban és a technikában, ezért szükségképpen elmarad a tudományos-technikai forradalom 'tempója mögött, de lényegesen nem maradhat el tőle, mert így légüres tér keletkezik a (technikai haladás és a dolgozók tanmelői képességei között. S ha a munkások a korszerű munkaeszközöket nem tudják kellő hozzáértéssel használni, akkor a termelés még a hagyományos gépek hatékonyságát sem éri el. Ilyen esetekre Vas megyében is találhatók példák, sőt arra is, hogy a modern eszközöket e, hozzáértés hiányában tönkretették. A tudoimánycs-tiechnikai haladás tartalmához tehát szorosan hozzátartozik az ember szubjektív képességeinek sokoldalú fejlesztése is, amelynek magva a munkához való alkotó viszony. E képességék legfontosabb hajtóerői természetesen a termelés és a társadalmi együttélés objektív szükségletei. Azok a munkások például, akik közvetlen kapcsolatiban állnak a modem technikával és technológiai), eljárásokkal, közvetlenül érzik a művelődés, a itechnikusi-mér- naki tudás jelentőségét. Gk azok, akik elsőkként ismerik meg az alkotó munka örömét és ébred fel bennük a itovábbtanuiiás vágya. Statisztikák bizonyítják, hegy minél korszerűbb eszközökkel dolgozik .az üzem, annál nagyobb igényeket támaszt a munkások műveltségével szemben. 137
