Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Gutter József: Mit ér a műveltség az üzemekben?
szülőföldünk GUTTER JÓZSEF A termelés és a korszerű műveltség kapcsolatának (kialakítása napjainkban — elsősorban az iparilag fejlett országokban — világproblémává nőtt. Ez mindenekelőtt azzal függ össze, hcigy a termelés dologi oldalában forradalom zajlik. Szédületes gyorsasággal születnek az új technikai megoldások és technológiai eljárások, amelyek a dolgozókkal szemben nagyabb gyakorlati, szaJktudástbeli és általános műveltségben ligényelket támasztanak. Így a megfelelő szákambeireik és továbbképzésük ez üzemek, vállalatok prosperitásának egyik legfontosabb alőfeltétefliávé vált. Továbbá, ia szocialista társadalomban az ember személyiségének sokoldalú fejlődése, teljes értékű életének megszervezése, a társadalmi feladatok ellátása is mind magasabb műveltséget kíván. Mindez növeli a művelődés szerepét a társadalomban, és az üzemékhez való viszonyát is új alapokra helyezi. Másfelől az ismeretek hétévenkénti duplázódása és a műszaki tudás egyre rövidülő „feleződésii ideje” miatt az iskoláik kénytelenek -— különböző fclkon — jobbára csak az alapozásra szorítkozni, míg a speciális szakoktatás, az átképzés és továbbképzés tulajdonképpen imár az üzemekre marad. A megváltozott viszo- nvok tehát arra kényszerítik a válla .latokat., Hogy a miegnövékedietrg’azdasá»!.' társadalmi jelentőségükhöz mérten maguk vállaljanak olyan feladatokat is, amelyeket korábban az iskola, vagy más művelődési intézmények láttak el. S minthogy-az. oktatás és áz~!Bandó továbbképzés korunk termelési kultúrájának parancsoló szükségletévé vált, úgy kell tekintenünk, mint ajpállalatvezetés egyik funkcióját, mint a termelési szervezet normális működésének egyik oldalát 'es feltételét, amely az üzem minden más jelentős történésével egyenrangú. Az üzemi képzésnek és továbbképzésnek ki kell nemcsak _a vs. zetőkre, hanem a műszakiakra, az adminisztrátorokra és a fizikai dolgozókra egyaránt. Ezért a vállalat vezetésének ismernie kell az üzem profiljának, tevékenységformáinak és a perspektivikus változásoknak megfelelő képzési szükségleteket, nevezetesein azt, hogy müven toivábhkéipzésá-Jbrminlk f-etetnek tnoff-az igényeik egyes típusainak, s hogyan lehet ösztönözni a tanulást stib. A TIT is csak úgy tud hatékonyam kapcsolódni^ szervesen beépülni az üzemi közművelődés folyamatába, ha ismeri a termelőegységek tényleges tudásbeli szükségleteit, fejlesztési terveit stb. (Ezen a területen sajnos még igen sok az ösztönös 135 Mit ér a műveltség az üzemekben?
