Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 6. szám - Pósfai H. János: Magyarország fővárosa Szombathely

helyet lefoglalnak. Megtelnek az elhagyott zsidó üzletek, minden talpalatnyi helyen menekültek lakinak, vagy hivatalnokok nyüzsögnek.

Szombathelyen gyülekeznek iá szellemi és művészeti élet lázon képviselőd, akik követik a vezért, hűek a nyilas rendszerihez. Maga a vezér (is dtt székel egy darabig^ innen teszi át székhelyét Velemibe, illetve Kőszegre. A város lakossága hihetetlenül felduzzad, a becslésiek szerint 150—160 ezer ember él fialai közt. Az ország második legnépesebb városa iákkor Szombathely. A nagy zsúfoltság miatt fennáll a jártványveszély, példátlan méreteket ölt a nemiibetegség, a rüh és más hasonló kellemetlenségek nyugtalanítják a kiéhezett lakosságot. A legnagyobb kávóházat és a filmszínházaikat (bezárják.

A kor >egyik tanulmányírója, dr. Hegedűs Ferenc így örökítette meg az akkori állapotokat: „Szombathely lesz a gyülekező helye a szellemi és művészi élet ama kisszámú képviselőjének, aki tűzön-vízen keresztül összekötötte sorsát a nyilas rendszerrel. Pár színész, színésznő, énekes és főleg újságíró az, aki hosz- szabb-rövidebb ideig szintén itt ágál és várja sorsa beteljesülését. Budapestről ide telepszik át és itt jelenteti meg lapját az Üj Magyarság, a Pester Lloyd és a Magyarság leginkább exponált garnitúrája. Ez utóbbi Hungarista néven ad ki délutáni napilapot.”

A megyei árvaházlbian székelő propiagandla-minisztémum játszotta az egyik főszerepet. Maga a miniszter, „Kassai testvér” nem sokat mutatkozott a nyilvánosság előtt, iámnál többet nyüzsigött Kerekes államtitkár. Beszédek áradatát ontotta, mindenütt megjelenít, gyakorlatilag ő volt a miniszter. Rajta (kívül Bo- zóky Lajos, a sajtóosztály főnöke volt a legtöbbet mozgó és 'erőszakoskodó fő- emíber. Hetente két sajtókonferenciát rendelt el, és szinte naponta tartott előadásokat a nyilas uralom propaganda módszereiről. Az újságoknak „témát” adott, utasította őket azok feldolgozására.

Bozóky elégedetlen laz újságok közleményeivel. Nem tetszenek neki, miért nem elég „erősek”. Éppen ezért gondoskodik arról, hogy a propaganda-minisztérium ellássa őket sajtótermékekkel és beszámolókkal. Nemzetvédelmi Tudósító címmel kőnyomiatos kiadványt jelentet meg, s a lapoknak kötelező átvenni a legfontosabb közléseket.

A .proipagmda-onánászbérd'um iá sajtó legfőbb kormányzati szerve. A lapok azt írják, amire Kerekes és Bozóky utasítja az újságírókat. A sajtónak azonban akiad más főnöke is Szombathelyein. A miniszterelnökség sajtóoszitálya Eszterhás István személyében külön megbízottat rendel üti, lakd teljhatalommal a magyar cenzúrabizottság (Legfőbb irányítója. A bizottság működésével az ügyészség ko- rábhi oenizúrasZerape teljesen elhialványodott.

A magyar cenzúrabizottság azonban — minden hatáknaskodás ellenére — csak árnyképe a németek cenzúrabizottságának. Az itt székelő német követség két tisztje: Puschner százados és Muth hadnagy tökéletesein írt és beszélt magyarul. A lapok anyaga először hozzájuk került, amit ők (kihúztak, vagy (beírtak, azlt a magyar cenzúra nem válfoztathátta meg. A nyilaslkeresztes párt és la kormány rendeletaibe is /belejavítottak, a (háború végnapjainak közeledtekor pedig még a német véderőparamcsindksóg hivatalos hadijelentésait lis meghamisították. Törölték belőle a „keHemettemebb” részeket.

A lapok legfontosabb témái a háborús jelentések. A felszabadító csapatok az ország nagy részéből már elűzték a németeket és csatlósaikat, de a Dunántúlon, s főleg a nyugati végeken még „rendíthetetlenek”. „Nemzeti összefogásról”, „csodafegyverekről”, „megmérhetetlen igazságról” naponta olvashattak az -emberek. Aztán olyan fontos eseményekről, hogy „Elítélték a részeg nemzetgyalá485