Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 1. szám - SZEMLE - Paku Imre: Petőfi '73

kivitele és Borsos Miklós bensőségesen egyszerű és alkalmazkodó rajzai egyaránt emelik a kiadó áldozatkészségét, ez utóbbit különben az alacsony bolti ár szintén megmutatja. A romániai Előre, a kommunista párt magyar nyelvű napilapja hetvenötezer példányban, olcsó kiadásban hozta forgalomba Petőfi összes verseit. Az összes költeményeknek e két emlékezetes, jelentékeny kiadása mellett megjelentetett válogatásokat és könyvművészeti különlegességeket mellőzve, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy Petőfi Sándor születése százötvenedik fordulójának esztendejében még mindig a legolvasottabb magyar költők egyikének számít. A milliót meghaladná az 1945 és 1973 között megjelent Petőfi-kötetek teljes száma.

Az évfordulóról világszerte megemlékeztek. A közeli és messzi távolban számos idegen nyelvű fordításkötet készült Petőfi műveiből, ezek számát egyelőre nem lehet megállapítani. Az ünnepségek és a külföldi Petőfi-kiadványok egyik hűséges jegyzője, naplóvezetője Radó György irodalomtörténész a Szovjetunió népeinek nyelvén megjelent fordításokat áttekinthetően állította össze „Petőfi Sándor és a Szovjetunió népei” című hézagpótló, tanulságos művében. Az utóbbi időben eszerint a következő nyelvekre fordított Petőfi-művek jelentek meg: orosz, ukrán, észt, örmény, belorusz, lett, litván, moldován, grúz, azerbajdzsán, volgai és uráli népnyelveken, középázsiai és szibériai kisnépek nyelvén. A szovjet költők Petőfiről emlékező verseinek magyar fordításai közül közli a legjellemzőbbeket. A csaknem negyedmilliárd lakosságú szovjet nyelvterületre behatolt Petőfi ugyanazokat az eszméket — a haladást, szabadságot, a forradalmat — hirdeti, amelyek a Szovjetunió eszméi. Radó György egyébként Petőfi mai szovjet fogadtatásának előzményeit, az egyes Petőfi-művek ottani sorsát, többszöri fordításának körülményeit, világnézeti hátterét, hatását hasonlóképpen megírta. Az önként kínálkozó, könnyedén összehasonlítható számadatok arányosításával egészítette ki beszámolóját.

Radó György másik műve költőnk jobb nemzetközi megismertetésének célját segíti elő: „Petőfi elmondja életét” címen időrendbe szedte költőnk főbb életrajzi jellegű műveit, s azokat megfelelő összekötő szöveggel egészítette ki. E hasznos műve magyarul nem jelent meg, hanem egyes előadások tájékoztató szövegeként küldötték meg a német, angol, orosz, francia, finn, spanyol intézmények számára. Valamennyi változatnak szerkesztői elve és képanyaga azonos, a finn változat kivételével az előszavakat szintén Radó György írta. Természetesen az összekötő szövegek aszerint módosultak, ahogy az illető nyelvterületen költőnk művei ismeretesek, vagy éppen csak hallott név a Petőfié. Az idehaza készült ízléses kiadványok kiállítása és anyaga az ügy feladataihoz képest választékos és megnyerő. 1973-ban számos új fordítás jelent meg külföldön Petőfi életművéből, s mindezek elősegítették világirodalmi helyének és jelentőségének a megerősödését. Említést érdemel a többnyelvű Petőfi-ki- adások végén egy ízléses kiállítású füzet, címe: Petőfi a Dunatájon ... A Pest megyei Népművelési Tanácsadó és a hazai Nemzetiségi Szövetségek közös kiadása. A megye nemzetiségeinek nyelvére (német, szerb, szlovák) és eszperantóra fordított tizenegy forradalmi és szerelmes vers magyar szövege is szerepel. E versek nagyobbik részét Petőfi Pesten írta, három készült vidéken (Vácott, Költőn, Debrecenben). A kevésszámú versfűzér nyilván sokat mond Pest megye nemzetiségeinek.

A hazai olvasóközönség szélesebb körű tájékoztatása érdekében figyelemreméltó válogatások jelentek meg a múlt esztendő folyamán mind a Petőfi-művek, mind pedig a róla szóló irodalom legjavából. E téren Csanádi Imre kezdeményezéseit kell elsősorban kiemelnünk és hasznosságukat hangoztatnunk. Az ügyeskezű költő-szerkesztő maradandó szerepét, példás eredményeit elismerés fogadta. Elsőként „Vers és próza” címen időrendi válogatást adott ki, ebben a Petőfi teljes életművéből vett jellemző szemelvények szinte az eseményekről, esetekről, helyzetekről szóló aznapi vaskos véleményeit, röpke megjegyzéseit, halhatatlanító költeményeit közli, a jól kiemelt idézetsorozaton nagyjából végighullámzik Petőfi érzelmi élete, forrongó indulata, szelídülő bánata, regényes szerelemvilága, botránykeltő szókimondása, vad indulata, következetes gondolatvilága és könnyekig megható családi, szülői szeretete, feleségimádata,. gyermeke dédelgetése. A másik, az előbbivel egyenrangú válogatása Csaná73