Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 1. szám - SZEMLE - Paku Imre: Petőfi '73

Az idejében meghirdetett ünnepségsorozat — joggal lehet megállapítani — fölkészülten találta Petőfi Sándor olvasótáborát. Mindenki a maga módján készült az évfordulóra: az olvasó többet akart költőjéről tudni, mint amennyit eddig ismerhetett; az irodalomtudománynak, a könyvkiadásnak ez alkalomra vállalt feladatai megszaporodtak; közületek, intézmények hallgatólagosan versenyeztek egymás között, úgyszólván egyik sem akart messzire elmaradni a másik mögött. Mindegyik igazolta a maga érdekeltségét, valamennyi bizonygatta sorrendi jogosultságát. Az idejekorán megalakult országos emlékbizottság kellő időben, megfelelő mértékkel szabta meg a feladatokat, emez irányítás nyomán létesülhettek azután a helyi Petőfi-bizottságok. Az ekként megnyilvánult tervszerűségnek köszönhetjük, hogy az ilyenkor várható hangoskodó versengések elmaradtak, mindenütt komoly hangnem, önkéntes tárgyilagosság, békés helyi érdek mutatkozott, nyilvánult meg. Nem újulhattak ki tehát az egykori viták, előzetesen mindenki meggyőződhetett nagyszerű tudományos művek alapján, hogy Petőfi Sándor valamennyiünké, szocialista társadalmunk közös eszménye, egyetemes értéke. E megjegyzések helyességét bizonyítja néhány alkalmi kiadvány, helyi kezdeményezés, róluk hallgatni méltánytalanság lett volna, hiszen nemcsak nemes szándékokat kell és lehet méltányolnunk, hanem kiemelkedő tartalmukat szíves kötelességünk elismerni, itten ismertetni a korábban, különösen 1923-ban megnyilatkozott rosszértelmű „vidékies” színvonaltalanságokkal szemben. Bizonyos teljességről szó nem eshetik, mindössze néhány jellemzőt mutathatunk be terjedelmi okok kényszere következtében. Hasonló értelemben mellőznünk kell az egész év időszaki sajtójának Petőfi-közleményeit. Saját hivatásának megfelelően színvonalas, értékes, érdemes cikkek, tanulmányok, adalékok találhatók köztük, könyvészeti adattömegük megtöltene egy kisebb kötetet.

Meg sem kíséreljük annak számszerű megállapítását, hogy országszerte hány rendezvénnyel vagy rendezvénysorozattal emlékeztek Petőfire. A vonatkozó arányokat kiemelkedően sejteti Bács-Kiskun megye terjedelmes műsorfüzete: eszerint százhatvanhét alkalommal rendeztek ünnepséget a megye szülötte tiszteletére. E szám mindössze egy laza keretet jelez, mivel több, egész napot kitevő rendezvénysorozatot, Petőfi-napot egyetlen összefoglaló tételnek tekintettünk. Nyilván a kisebb jelentőségű, időközben megvalósult emlékezések által a megyei Petőfi-ünnepségek száma megközelíti vagy túlhaladja a kétszázat. A rendezőszervek, intézmények hivatási megoszlását tekintve, azt lehet mondani: Bács-Kiskun megye — a költő szülőhelyének megyéje — egész társadalma egyöntetűen részesedett Petőfi tiszteletében. Hasonló helyzetről számolhatnánk be akármelyik megyénkkel kapcsolatosan, hiszen a helyi érdekeltség, meg az általános Petőfi-tisztelet hazánk egész területén elevenen ható, ösztönző tényező. Valaminő kizárólagosságról, előzetes jogcímről szó sem eshetett a rendező- szervek rangsorolása tekintetében.

Bács-Kiskun megye egy másik kiadványa váltotta ki teljes elismerésünket: „Itt születtem én ezen a tájon”, voltaképpen egy kisebb terjedelmű Petőfi-emlékkönyv, mind tartalma, mind szerkesztői színvonal tekintetében méltó eredmény a hasonló tiszteletadások mellett. A mai megye területébe illeszkedik ugyanis bele nagyjából az egykori Kiskunság, a nevezetes Kúnkapitányság, erre a területre esnek a szabadság- harc költője életének jelentős, meghatározó színhelyei: születés, siker, kudarc, alkotó szenvedély, családi kapcsolat kötötte őt e tájhoz; a szemlélete szerint magasan minősített Alföld itten tárult ki előtte, bontotta ki egyszerű szépségét. Az említett emlékkönyv közli e környezet élményéből fakadt, válogatott verseit; a kortársi emlékezések és tanulmányok egyaránt tudatosítják számunkra: ha valaki egymásután elolvassa a könyvészetien megnevezett, e megye területén írott Petőfi-műveket, tiszta és tökéletes képet kaphat szerzője kivételes egyéniségéről, természetesen fejlődött művészetéről. A költő eredeti nagysága e művek alapján egy zárt egységet mutat, ha véletlenül máshol készült művei történetesen nem maradhattak volna ránk. Részletezve a Kiskunságban írott műveket (verseket, prózákat vegyesen), a következő adatok beszélnek Petőfinek szűkebb hazájához fűződő kapcsolatairól: Dunavecse 32, Kecskemét 16, Kiskunfélegyháza 1, Kunszentmiklós 3, Szalkszentmárton 118 (ebből 2 Va8