Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 6. szám - Hegedüs Magdolna: Éjszakai ügyelet (elbeszélés)
ahova haza-haza fut. De érezte, hogy ezit nem tudja megtenni, mert nem szakadhat ketté az ember. — Hogyhogy mát csináljunk? — horkant fel a férfi. Persze, te itthon nem tudsz semmit! Csák a kórház, az osztály, a szülő -nők, meg a ... — Műtétesek — fejezte be szélíden -az asszony. Teríteni kezdett. A férfi savanyú képpel nézte, mit tesz az asztalra. — Tudod, mit szeretnék egyszer már enni? Paprikáskrumplit, töltöttká- posztát, túrósrétest. Nem is tudsz te igazi töltöttkáposztát főzni! Mindig csak étterem, meg készétel, meg hidegétéi... Idegesen járt föl-álá a szobában. — És neon tudsz miit .kezdeni a (beteg 'gyerekeddel! Nem gondolod, hogy nevetséges vagy? — Pedig... ■— mondta csüggedten az asszony. — Tudom ■—• állt meg a férfi. — Ügyelet. Éjszakai ügyelet. A gyerek szótlanul lapult a fotelban. Csodálkozó szemmel követte a szüleit, hol az egyiket, hol a másikat nézte. Gondolta, hogy valami baj van, amiért nem lehetett megvenni a bevásárlóbabát. De fegyelmezett volt, nem sírt. — Hát ide figyéij — kezdte újra az -asszony. — Nem érdekel. Elegem van — szakította félbe ingerülten a férfi. Cigarettára gyújtott és elment. Az asszony hallotta, hogy becsapódik az előszobaajtó. Tanácstalanul állt, bámulta a megterített asztalt. Aztán odébbtolt egy villát. Legalább a gyereket megetetem — gondolta. De a kislány nem evett semmit. Űjr-a hívta a gyermekorvost. Vidékre ment, még nem érkezett vissza. Megmosdatta -a kislányát, lázcsillapítót adott neki, 'lefektette. Aztán mesélt neki. — Mennyit kell még -aludni? — szakította félbe ,a gyerek a mesét. — Meddig? — Hogy ne menj dolgozni. — Holnap szabadnapos leszek. Itthon maradunk. Jó? — Jó. És holnapután? Akkor megint mész a kórházba? — Persze, hogy megyek. — De mennyit kell -aludni, hogy ne menj többet, azt kérdezem, nem érted?! Honnan szed ilyen képtelenségeket? — tűnődött -az -asszony. — Mert a Gsiábinak még tizenegyet kell -aludni, és akkor soha többet nem megy az anyukája a gyárba. Az asszonynak eszébe jutott, hogy néhány hónapja minden reggel azzal ébredt a gyerek: Anyu, szombat? Itthon maradunk? A vasárnapokat hívta akkor még szombatnak. Ör,áriként telefonált az ügyeletes m-adám. Tompa, színtelen hangon adta le a jelentéseket. Kilenc órakor: — Az osztályon nyugalom, újabb beteg nem érkezett. A háromhónapos terhes a hatosból enyhén görcsöl. Az esti görcsoldót beadtam. Tízkor: — Szülés -nincs. A h-áromihómapos a hatosból erősebben görcsöl. Tizenegykor: — Szülő nő érkezett. Második szülés, normális szívhangok, harántfekvés. Délután öt óra óta jönnek a fájások, jelenleg tíz percenként. A háromhónapos a hatosból rosszabbul van. Másodszor is adtam görcsoldót. Ügy néz ki, vetélés lesz. 514
