Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Kuntár Lajos: A 100 éve alakult nagygeresdi olvasókörről
KUNTAR LAJOS A 100 éve alakult nagygeresdi olvasókörről A reformkortól kezdődően a múlt században létrejött kaszinók és olvasókörök a társadalmi élet fontos fórumai voltak. A magyar nyelv és kultúra védelme, a nemzeti szellem erősítésének szándéka szülte őket, fő céljukká a művelődés szolgálata, a „kiművelt emberfők” sokaságának növelése vált. Működésükben az olvasás, a vélemények kicserélése és a nemes szórakozás kapta a hangsúlyt, de az elbukott szabadságharcot követő németesítés ellenhatásaként, szerepet játszott a nemzeti érzés és gondolat fenntartása, erősítése, terjesztése is. A magyar parasztság a feudális viszonyok között — szerkezetében, tárgyi és szellemi kultúrájában egyaránt — merőben elkülönült a többi társadalmi osztálytól. Nála az ismeretek átadása elsősorban hagyományozás útján történt, így életében az írásbeliségnek nem lehetett nagy szerepe. A helyzeten az 1868-as népoktatási törvény, illetve az általános tankötelezettség bevezetésével az írni- olvasni tudók számának növelése változtatott némileg. Az írás és olvasás elterjedése azonban csak a lehetőségét adta a művelődésnek, a paraszti élet nyomasztó kilátástalansága természetessé tette az általános közönyt és önmagábazárkózást, ami fékje, gátja lett a felemelkedésnek, a műveltség terjedésének. Szerencsére azonban minden közösségben akadtak a reménytelenségből kitörni vágyók, a sorsukon változtatni akarók, s mivel ez a művelődés révén válhatott lehetővé, az olvasókörök természetes gyűjtőivé váltak a falu mozgásra kész elemeinek. Annak ellenére, hogy még nem ismerjük eléggé azt a nagy és sokrétű hatást, amelyet az olvasókörök parasztságunk művelődésére gyakoroltak, megkockáztatható az a megállapítás, hogy a saját erőből létrehozott és fenntartott olvasókörök voltak a falu művelődésének a legfontosabb terjesztői. A kiegyezést követő évek gazdasági viszonyai, a felgyorsult kapitalista fejlődés fokozta a művelődés szerepét. A politikai élet is színeződött: feléledtek a 48-as hagyományok, és tért hódított a liberalizmus. A polgári, liberális jellegű antiklerikalizmus megelőző és védekező taktikára kényszerítette a felekezeteket, elsősorban a katolikus egyházat. Mindezekhez a tényezőkhöz az ezeréves haza ünneplésének alkalma, a magyarság szupremációja hangsúlyozását is adta. Az olvasóköröket tehát sokféle cél hozita létre és tartotta fenn. A század második felétől számuk rohamosan megnövekedett, a bennük folyó élet is módosult. A kötelezően összeállított és a belügyminisztérium által jóváhagyott alapszabályok beszédesen mutatják az eredeti és a változó célokat, törekvéseket. Idővel a társalgás és olvasás mellett szerepet kapott a műkedvelő művészet: általánossá vált a színjátszás, s egyre több helyütt társult ehhez az éneklés és a zenélés. Hogy hol és mikor alakultak meg a társasélet közösségei, abban szerepet játszott a szervezést vállaló polgári elemek száma, fontos tényező volt a lakosság vallási megoszlásának mértéke, a nemzetiségek elhelyezkedésének módja, és mindenekelőtt a gazdasági helyzet. 45
