Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 5. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pozsgai Zoltán: Őrségben az Őrségét
pontjában, Őrászentpétenan a Saibairia Cipőgyár új gyáregységét. Az őrvidék nagyobb falvainak, szövetkezeteinek tatárában, meg kell honosítani az iparszerű szarvasmarha-tenyésztést és ia már ímeliorált talajokon az ipamszerű ku- koriaatermesztést. (CPS-program.) Fejleszteni keli laz Őrségben laz autóbusz-közlekedést. ,Ki kell alakítaná la megfelelő úthálózatot. A különféle közintézményeket: iskolákat, orvosi rendelőket, gyógyszertárakat, kulltúrbázalkajt. És — mivel ezek révén várhatóan lényegesen megnő a lakosság (bevétele, jövedelme — gyors ütemben, kell fejleszteni a kereskedelmi hálózatot. Mindemellett lehetséges és szükséges az Őrség idegenforgalmának, a fejlesztése is. Azóta a melioráció előrehaladt, s ma az Őrségben ítöhb mint háromszorosára nőtt a mezőgazdasági termelés! Bővítették, rekonstruálták a szentgotthárdi selyemgyárat. Három esztendővel ezelőtt ár. Kelemen Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitotta az őniszantpéteni új cipőgyárat. Körmenden tavaly ősszel működni kezdett la gyógyszer- és tápszanüzam. Őriszentpéter, Baján- senye és más községek határában gépesített állattenyésztő telepek épültek, körülöttük nehéz, termelékeny mezőgazdasági gépsorok dolgoznak az immár meliorállt területeken, amelyeken korábban a pangó vizek miatt még állatokkal sem lehetett megfelelően dolgozni. Megélénkült a közlekedés, a kereskedelem. És a lakosság — főképpen a fiatalság — sűrűn kezdte váltogatni ruházatát. A pénzbevételek gyors megnövekedése nyomán az őrségiek rohamosain kezdtek építkezni. Üj házak, utcák sokasága épült fel és épül ma is. Megszaporodtak a magánautók, motorkerékpárok. Lecsökkent az Őrség vándorlási vesztesége, aztán a legtöbb helyen meg is szűnt az elvándorlás. Az Őrség erdei általában elegyes erdők. A legtöbb bennük a fenyő, de elég sok bennük a tölgy és .a bükkös is. Az említett beavatkozás révén ehhez hasonlóan elegyessé vált az egész Őrség. A régi, szeres építkezés hagy részét egyre inkább felváltotta az utcák szerinti település. A régi, kástuá kerített házakat a sátortetős, fürdőszobás, vaskerítéssel övezett ház. A temetőkben a kopjiafákhoz hasonló síremlékeket a nehéz, táblás, kőből és márványból faragott síremlékek szorítják háttérbe. A tarisznyákat, zsomborokat, szatyrokat az aktatáskáik, nylonzacskók, retákülök és hasonlók. Sokan lottóznak, még az öregasszonyok közül is... 4. Borsos Zoltán, a Vas megyei Erdőgazdaság osztályvezetője azt mondta az őrségi konferencián: — Mi már letettünk tarról, hogy iá tájiba nem illő, az őrségi vegetáció eredetiségét megváltoztató fafajiakat telepítsünk ezen la vidéken. Arra is hajlandók vagyunk, hogy ia szükséges kivágásokat, kitermeléseket megkülönböztetett figyelmességgel végezzük, az erdők csendjét, állapotát egyáltalán nőm zavaró mérltékben és módszerekkel. Hogy az erdőségeknek la mostaninál eredetibb állapotát visszaállítsuk. Bizonyos kopár, erodált, mezőgazdasági művelésre nem eléggé alkalmas területeket is lerdősítsünk. Ez jó feltétele lehet egy új, őrségi nemzeti pariknak. — Mi nem ellenezzük azt — mondta a konferencián és mondja azóta is Koltai Vilmos, la ibajánsenyei lenmeiőszövefkezet elnöke —, hogy az Őrséget védett területté nyilvánítsák. De ellenezzük, hogy ez az egész őrvidék nemzeti park legyen. Mert százmilliókat fektettünk a talajok meliorálásába, az Őrség434
