Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 5. szám - Oltyán Béla: Parabola és mítoszelemek Déry korai műveiben
OLTYÁN BÉLA Parabola és mítoszelemek Déry korai műveiben Századunk irodaiméiban rendkívül eltenjedtté vált az éleit alakító erőinek egy elvontabb, jelképesebb művészi (modellben történő ábrázolása. Az írók, e pairaíboliszitiikus képletté redukáló módszeren beiül, különös figye- lemm'el ós érdeklődéssel fordulnak az Egyén és Szervezett Egész (ha úgy tetszik: hatalom) kapcsolatának vizsgálata felé. S műveikben: a hatalom és erkölcs, hatalom és igazság, forradalom és egyén stb. fogalompárjiai hol egymást kizáró ellentétekként, hol a harmonikusabb kapcsoltatok lehetőségeinek perspektíváival jelennek meg. Természetesen az árnyalatok számtalan variációját termő paraibolisztikus eljárások közül azok a szerencsésebbek és dbjefctívefabak, melyek nem pusztán a Hatalom elvont, (abszolutizált sémájára, hanem konkret megjelenési formáira is figyelnek, alapvető különbséget látva az intenzívebb mozgásiban lévő népd- forradalmii, s a megmerevedett, antáhumánus kizsákmányoló rendszerek mechanizmusa között. Túllépve más oldalról lázion a vulgáris, sematikus forrada'lmiságan is, mely a szocialista rendszereket máris a tökéletes, befejezett, megoldásokkal azonosítja. Mely felfigyeli nemcsak a tőkés, hanem a népi hatalom imég meglévő ellentmondásaira is, de nem azért, hogy utána rögtön és diadallal egyenlőségjelet vonjon az eltérő hatalmi rendszerek között, hanem, hogy kitapintsa részünkre a javítás, továbblépés útjait. E típus írója a nagyfokú ábsztrahálás és általánosítás mellleft is tud és akar választani és azonosulná. És vállalja döntése elvi és alkotói következményeit. Úgy vélem, nem lehet vitás, hogy Déry parabolisztikus modellje is (G. A. úr X.-ben; A kiközösítő; Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról) ez utóbbi vonásokat rejtik. A Déry értékelések problematikája nem is ebben mutatkozik meg. Nyugtalanítóbb, hogy Dóryt formanyelvi vonatkozásokban inkább hatásátvevőként, mint eredeti, saját kezdeményezéseit is kiteljesítő alkotónak látjuk. Kétségtelen ugyan, hogy műveinek értékeit, jelentőségét a kritika A befejezetlen mondattól számítva fenntartás nélkül elismeri, s 'azt is hangsúlyozza, hogy csak oly hatásokkal termékenyü-lt, melyek csírái, hajlamad benne is mélyen éltek. Annák kiemelése 'azonban, hogy e hatások előtt bizonyos vonásai rejtve maradtak, nem mindig ia valóságnak megfelelően formálja a Dóryről alkotott összképünket. S inkább az életmű feltárásával kapcsolatos tennivalóinkra, mintsem a tényekre figyelmeztet. Itt van mindjárt a Kafka—Déry párhuzam kérdése. A kritikák (s Egri Péter alaposan, hitelesen elemző könyve: Kafka- és Proust-indítások Déry művészetében Bp. 1970) kimutatták, hogy nemcsak a G. A. úr X.-ben lapjain, hanem már a Szemtől szemben c. könyvében s A befejezetlen mondatban is előbuk387
