Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 4. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Seres József: Ordas Iván: A fekete cár

Ordas Sván: A fekete cár Csarni Jován, vagy másképpen „Fekete ember” sajátos (alakja ia történelem- niek. Nem ás magyar. A török-dúlta szerb vidékeikről menekült át, s lett 'előbb Zápolya János Vajda lovásszá, majd ©gy maiga toborozta nincstelen hajléktala­nokból, kivert rongyos parasztokból álló had vezére, „cárja”. Sok. nemzetiségű, fegyvertelen, (kikiépzetilen rongyos paraszthad volt ez, amelyben imég élénken élt Dózsa György emléke. A fekete cár (azonban nem iaz urak, ia nemesek ellen toborozta a sereglat. A török ellen (irányuló dühe elfedett mindien mást. A török ellen buzdított Vaszilij atya (is, aki Csenni Jovianlbain az isteni küldetést látta, s mint sokat szenvedett szerzetes pap hirdette az összegyűlt szegények közt a po­gányák ©Honi háborút Isten küldöttének, „megjegyzett” lembanémek a vezetésé­vel. Hogy végiül mégis Zápolya, azaz János király seregével, Czibak Imre, Géczy András, Török Bálint hadaival kellett megütköznie, s minit Dózsa, Csenni Javán is az ő jobbágygyűlölatémek mártírja lett, ez már hősies, romantikus, tragikus és egyben tanulságos história. Ordas Iván tehát mindenképpen jól választott, amikor a fekete cár alak­ját (kívánta megelevenítem. Mert válóban nem mindennapi ember volt ez a fe­kete cár. Nem mindennapi erő, akarat, elszántság és forradalmi lendület lobogott benne. Mind becses tulajdonságok ©.gy író számára, aki történelmi ragényhőst keres. Olyan hősre talál az ő alakjában, aki kitörölhetetlenül mariad ugyan benn ia magyar történelemben, de .emberi egyénisége, élete mégis eléggé ködbe vész, illet­ve csák markáns, nagy kontúrokban rajzolódik ki, s így szabad teret hagy ahhoz, hogy laz író ezen belül szabadon formálhassa. És Ordas Iván él is 'ezzel iá lehető­séggel. Szinte tapintható elevenséggel állítja elénk a különös embert, iá tragikus sorsú népi hőst. Szeretném mindjárt megjegyezni, hogy nem formál belőle tudatos forradal­márt, valamiféle második Dózsát, vagy Budai Nagy Antalt. A fekete cárira csak a körülmények kényszerítik rá ezt ia szerepet. Miagatartásának, törekvéseinek végiig egyetlen meghatározója van, a pusztító, dúló török ehetni olthíabatLan gyűlölet, bosszúvágy. És taz író kitűnően megérzi, hogy ezit .a jellemvonást kiéül megragadnia a fő oál, a felelősségérzet, felelősségtudat felébresztése érdekében. Ez teszi hozzánk, s iá mai ifjúsághoz szólóvá iezt iá regényt. Ehhez persze hiteles történelmi kép kell és olyan hősök, iákiknek életéiben, harcában, somsában pozitív vagy negatív módon mindez tükröződik. Az, hogy ez a regény (az ifjúság számára készült, 'ebben laz 'esetben nem hátrányt, hanem előnyt jelent az író számára. Hogy miért? Mert itt nem arra van szükség első­sorban, hogy belássunk az egyéni életek rejtett titkaiba. A nagy, iá látványo­sabb, mozgalmasabb eszményeikre koncentrálhat. Cserni Jovánbam is a robbanó indulatokat villantja fel, a török elleni gyűlöletet, lamberi erőt, elszántságot és a természetes, fegyelmet is tartani tudó ész erejét. A fekete cár a török ellen készül. Tizenkétezer főnyi serege nem is meg­vetendő még akkor sem, ha egyelőre rosszul fegyverzett és kiképzetten. Tud­ja, hogy ezt neki kell biztosítania. Ágyút kér — előbb János királytól, majd Ferdinándtól, de hiába. Hogy törökvész fenyeget? Ezt 1527-ben, a mohácsi vész utáni évben még mindig nem érzik az urak. Enyingi Török Bálintnak például fontosabb ©gy vadászat, mint Nándorfehérvár megtartása. János királynak, Czibak Imre váradi püsipöknek iis jobban fáj a feje ia Fekete ember, minta török 383

Next

/
Oldalképek
Tartalom