Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 4. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Seres József: Ordas Iván: A fekete cár
Ordas Sván: A fekete cár Csarni Jován, vagy másképpen „Fekete ember” sajátos (alakja ia történelem- niek. Nem ás magyar. A török-dúlta szerb vidékeikről menekült át, s lett 'előbb Zápolya János Vajda lovásszá, majd ©gy maiga toborozta nincstelen hajléktalanokból, kivert rongyos parasztokból álló had vezére, „cárja”. Sok. nemzetiségű, fegyvertelen, (kikiépzetilen rongyos paraszthad volt ez, amelyben imég élénken élt Dózsa György emléke. A fekete cár (azonban nem iaz urak, ia nemesek ellen toborozta a sereglat. A török ellen (irányuló dühe elfedett mindien mást. A török ellen buzdított Vaszilij atya (is, aki Csenni Jovianlbain az isteni küldetést látta, s mint sokat szenvedett szerzetes pap hirdette az összegyűlt szegények közt a pogányák ©Honi háborút Isten küldöttének, „megjegyzett” lembanémek a vezetésével. Hogy végiül mégis Zápolya, azaz János király seregével, Czibak Imre, Géczy András, Török Bálint hadaival kellett megütköznie, s minit Dózsa, Csenni Javán is az ő jobbágygyűlölatémek mártírja lett, ez már hősies, romantikus, tragikus és egyben tanulságos história. Ordas Iván tehát mindenképpen jól választott, amikor a fekete cár alakját (kívánta megelevenítem. Mert válóban nem mindennapi ember volt ez a fekete cár. Nem mindennapi erő, akarat, elszántság és forradalmi lendület lobogott benne. Mind becses tulajdonságok ©.gy író számára, aki történelmi ragényhőst keres. Olyan hősre talál az ő alakjában, aki kitörölhetetlenül mariad ugyan benn ia magyar történelemben, de .emberi egyénisége, élete mégis eléggé ködbe vész, illetve csák markáns, nagy kontúrokban rajzolódik ki, s így szabad teret hagy ahhoz, hogy laz író ezen belül szabadon formálhassa. És Ordas Iván él is 'ezzel iá lehetőséggel. Szinte tapintható elevenséggel állítja elénk a különös embert, iá tragikus sorsú népi hőst. Szeretném mindjárt megjegyezni, hogy nem formál belőle tudatos forradalmárt, valamiféle második Dózsát, vagy Budai Nagy Antalt. A fekete cárira csak a körülmények kényszerítik rá ezt ia szerepet. Miagatartásának, törekvéseinek végiig egyetlen meghatározója van, a pusztító, dúló török ehetni olthíabatLan gyűlölet, bosszúvágy. És taz író kitűnően megérzi, hogy ezit .a jellemvonást kiéül megragadnia a fő oál, a felelősségérzet, felelősségtudat felébresztése érdekében. Ez teszi hozzánk, s iá mai ifjúsághoz szólóvá iezt iá regényt. Ehhez persze hiteles történelmi kép kell és olyan hősök, iákiknek életéiben, harcában, somsában pozitív vagy negatív módon mindez tükröződik. Az, hogy ez a regény (az ifjúság számára készült, 'ebben laz 'esetben nem hátrányt, hanem előnyt jelent az író számára. Hogy miért? Mert itt nem arra van szükség elsősorban, hogy belássunk az egyéni életek rejtett titkaiba. A nagy, iá látványosabb, mozgalmasabb eszményeikre koncentrálhat. Cserni Jovánbam is a robbanó indulatokat villantja fel, a török elleni gyűlöletet, lamberi erőt, elszántságot és a természetes, fegyelmet is tartani tudó ész erejét. A fekete cár a török ellen készül. Tizenkétezer főnyi serege nem is megvetendő még akkor sem, ha egyelőre rosszul fegyverzett és kiképzetten. Tudja, hogy ezt neki kell biztosítania. Ágyút kér — előbb János királytól, majd Ferdinándtól, de hiába. Hogy törökvész fenyeget? Ezt 1527-ben, a mohácsi vész utáni évben még mindig nem érzik az urak. Enyingi Török Bálintnak például fontosabb ©gy vadászat, mint Nándorfehérvár megtartása. János királynak, Czibak Imre váradi püsipöknek iis jobban fáj a feje ia Fekete ember, minta török 383
