Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 1. szám - Becht Rezső: Virágportrék (elbeszélés)
Az emberek között is vannak barkatermészetűek. Ezek éppoly türelmetlenek, kíváncsiak és bizalmatlanok, mint az igazi barkák. Prémekbe burkolva, hócipővel a lábukon már az első napsütésnél kiülnek a piros padokra a parkokban, és vörös orral várják a kék tavaszt, melynek egyetlen pillanatát sem akarják elmulasztani. Persze, az ő tavaszuknak nem olyan tiszta és ártatlan a szeme, mint a barkák tavaszáé. Ők maguk sem olyan kedvesek a szemnek, mint a valódi barkák, még akkor sem, ha néha — pillanatokra — hallgatnak. Kankalin, az égi kulcsvirág Micsoda jóhiszemű könnyelműség a mennyország kulcsait így szanaszét heverni hagyni a tavaszi domboldalakon! Hátha illetéktelen kezekbe kerülnek? Hiszen így az első jött-mentnek csak le kell hajolnia és máris besurranhat a meg- dicsőültek közé. Szerencsére a rossz szándékúnk nem szoktak virágok után hajolgatni, még akkor isem, ha azokat égi kulcsvirágnak nevezik és sárga gyermektrombitájukkal minden arra járóra rátrombitálnak. A mennyországnak rengeteg kapujának és ajtajának kell lennie, mert mi értelme lenne másképpen ennek a se-szeri-se-száma kulcsnak, amely között nem akad két egyforma. És Szent Péter kulcscsomója is mennyei arányú lehet, hacsak nincsen egy „generál-kulcsa”, amivel az összes dísz-, fő- és közönséges kapukat ki tudja nyitni. Micsoda szegényes kontárműhely a legkorszerűbb földi kulcsöntőde a természet kulcstermelése mellett! Ezek a leheletfinom fogacskák és vájaítok, csipkék és dudorok! Ha egy aranykoszorús lakatosmester még életében megláthatná a hozzájuk tartozó mennyei kapuzárat, úgy elszégyellné magát, hogy soha többé nem nyúlna már zárhoz. Mert szeráfi finomságúnak kell lennie annak a zárnak, melyet ezekkel a kénsárga kulcsokkal ki lehet nyitni. Az eleven ember durva keze biztosan beletörné őket a zárba, és a mennyei lakatos, minden jámborsága mellett sem tudná egy-egy szelíd szitok nélkül rendbe hozni azt, amit földi kezek elrontottak. Lesznek emberek, akik azt állítják, hogy ezek a kulcsvirágok nem is mennyországkulcsok, hanem inkább halk, költői intelmek azok számára, akik a profán élet örömei között megfeledkeznek a lélek és a szellem belső termeiről. Mindenképpen áll azonban, hogy a kankalin az a kulcs, amely minden évben felcsukja számunkra a tavasz mennyországát. Azok az emberek, akik már a földi életben is inkább a hátsó ajtókat keresik a főkapu helyett, tavasszal, az égi kulcsvirág láttán, talán elgondolkozva megvakarják a fülük tövét és lopva körülnéznek, nem akad-e a zöld domboldalon esetleg egy használható tolvaj kulcsvirág is... Napraforgók A virágok többsége a napimádók óriási közösségéhez tartozik. Ennek a sugárzó vallásnak főpapjai a napraforgók. Virágtestvéreik felett messze kimagasodva, földöntúli révületben állanak a kertekben és a földeken, teljesen felolvadva magasztos hivatásuk gyakorlásában, és odaadással imádják létük sugárzó központját, a forró Napistent. Egyetlen pillanatot se mulasztanának el abból az időből, míg az Istenség végigvonul a mennybolton. Ha nem volnának a földhöz kötve, ó de boldogan zarándokolnának lobogó, sárga búcsúj ár ózászlók alatt fel a Napig, hogy részeseivé legye25
