Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 3. szám - Siklós Olga: Sarkadi Lukréciája
SIKLÖS OLGA Sarkadi Lukréciája Bolond, világ volt hajdanában: Lucretiát az özvegy ágyban Hogy megkereste szép gavallér, Nem lángol ajka, több kéjt nem kér. Tárt szűvel nem fut bordélyházba, Hideg vasat merít magába. Legtöbben ennyit tudunk Lukréciáról, amennyit Madách ír, a Tragédia hatodik színéiben. A bordéllyá vált, a hanyatló Rómában dalolnak így az erényről. A lexikonok — Liviiig., ia történetíró nyomán — kissé másképpen tudósítanak: i. e. iá hatodik század végén ólt Rómában. Lukrécia, egy patrícius család nemes lánya, apja konzul vofllt, férje ás patrícius, Colliatinius. Ez időben, a Tarquinusoik uralkodtak Rámában. A imondia szerint Tarquinus Superbus fiát, Sextust any- nyina elbűvölte a szépséges Lukrécia, hogy éjjel titokban belopózott hozzá és hosszú ellenállás Után hatalmaiba ejtette. Lukrécia másnap férje és apja előtt kétségbeesetten mesélte ei szégyenét, és tőrt döfött szívébe. Brutus, az élőző dinasztia egyetlen életbenihlagyotit fia ezzel a véres tőrrel lázíitotta fel Rómát és vívta ki a köztársaságot, elkergetve a Tairquinusokiat. A népszerű Brutust és Collatinust a köztársaság első konzuljaivá választották. Lukrécia pedig minden időkre a női .erény példaképe lett. Sarkadi Imre ezt az anyagot alakította, formálta huszadik századi konfliktussá .több megkezdett, de be nem fejezett variációban. Az e korban — 1947— 49 táján — keletkezett több más Sarkiad! drámatöriedék közül talán ez a legkevésbé kidolgozott, s az egyes részek között nagyobb az ellentét, mint az ösz- szefüggés. Éhnek ellenére izgalmas és érdekes feladat volt e (töredék rekonstruálása, elsimítása és szerény kiegészítése, mert gondolatilag gazdag, szerep- lahetősiégeiben izgalmas egyfelvonásos dráma kerekedett belőle. Sarkadi két verziót kezdett el — alapvetően különbözőt. Az elsőben — feltehetően elsőben — Lukrécia, az erényes római nemesasszony boldogan fogadja a toppal visszatért ifjú királyt, és szellemes szópárbaj után örömmel omlik karjaiba. A jelenet felépítése (mulatságos, gunyoros, és a női léhaságnak iskolapéldája. Lukrécia és a király évődése, játéka, egymás kerülgetése elegáns, fölényes, s bár a mez római, a tartatomban semmi pátosz vagy ókori íz, szín nincs. Huszadik pszázadian „romlott”, ahol a testi gyönyörnek nincs sok köze a szerelemhez. Viszont alig több szellemes dialógusnál. A jelenetnek nincs komoly drámai tétje, felépítésiében inkább lanek.dotiikusan szellemes, játékos, mint drámaian. izgalmas. Sőt, nem is folytatható. E jelenet után a férj és király konfliktusa nem bontakozhat iki. Siarkadi ezt a verziót nem (is folytatta, helyette elkezdett egy másikat, hosszdbbat, ikrét jelenetre bontottan, helyenként széljegyzetekkel, utalásokkal, és befejezetlenül. E második verzióban szerepel a Király 210
