Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Kádár Péter: Orsós István tanácstag

mintha például József Attila versei közül csiak antológiában szereplő néhányhoz férnénk hozzá.

Az irodalmi párhuzam ugyan nem a legkedvezőbb, mégis megmaradok 'ennél. Gondoljuk el, vajon ismernék-e, szeretnék-e úgy József Attila költészetét a mai fialtatok és azok a felnőttek, akik az utóbbi két évtizedben voltaik diákok, ha ez a költészet nem kapott volna kellő teret az általános és középiskoláik tantervében. Hozzá mérten Derlkoyits műveiről alig esik szó ugyanezekben .az dako- lákihan, s ha igen, akkor is csak mintegy mellékesen, (többnyire az irodalom oktatását elősegítő példaként. Aki többet -ismer, mint Deifkavits nevét és pár képének címéit, az vagy rendkívüli érdeklődésének, vagy .különösen lelkes rajztanárnak köszönheti élményét. Az ötvenes években diákként, a hatvanasaktól kezdőDERKOVITS GYULA: KINTORNÁSOK (1927)

dően (tanárként éppen elégszer tapasztaltam ezt a visszás helyzetet. (Nekem szerencsém volt, mert két tanárom is akadt éppen a legkedvezőtlenebb években, akik Der.kovitsna irányították a figyelmet. Hogy nem eredménytelenül, annak igazoláséira hadd toildom (meg la váilomást egy — pzámomra most már jelképes erejű — adattal: első érdemleges írásom Denkovits Gyuláról jelent meg másfél évtizeddel 'ezelőtt.)

Sok ember lett szegényebb azáltal az utóbbi negyedszázad során, hogy nem ismertettük meg vele Derkovits kivételes értékű művészetét. A népszerűsítés maradt el, s ez ugyanolyan hiba, mintha a művészettörténet-tudomány mulasz172