Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 1. szám - Tornyai Farkas: Eszkimó mese (elbeszélés)

TORNYAI FARKAS Eszkimó mese Mozgott a kocsi, 'amikor becsapta az ajtaját. Mire átért az úton, a fiatal sofőr már meg is fordult, és csibészes vágyorral söpört el mellette. Soha senkit nem figyelmeztetett szívesen. Tépelődós, rossz hangulat, már- már lelki kín előzte meg nála a pillanatot, véglegesen mégsem mulasztotta el soha. Néhány mély síuhtot ved az éjszakai levegőből. „Hétfőn maid szólnom kell. máskor addig ne indítson, amíg nyitva az ajtó” — gondolta kedvetlenül, és nekiindult a lépcsőnek. — Már nagyon várt ~ fogadta szemrehányóan a felesége. Más alkalmakkor, ha kiszállásról érkezett, sohasem mulasztotta el az üd­vözlő csók ürügyén körülszimatolni: „mit ittál, mennyit ittál?” Most míg szóra­kozottan vállfára akasztotta a kabátját, egyre a gyerekszoba felé hallgatózott. — Gyere a konyhába — súgta. — Nehogy felébresszük. — Vacsoráztam. Az sem tetszett az asszonynak, ha az ura kiszállásról hazatérőben vacso­rázik. „Találsz itthon ennivalót! Kell az a pénz másra is!” Ekkor mintha meg sem hallotta volna a választ. — Valami baj van? — kérdezte rosszat sejtve a férfi. — Nem értem, miért várt annyira. Egyre csak rólad beszélt, mintha én itt se lettem volna. Azt mondta, rendesebben kellene táplálkoznod. — Eszem én eleget. — De vitamint is. Megkérdezte, tornázol-e, és hány csomaggal szívsz naponta, mert sok az infarktus... és nem volna szabad korán megöregednünk — szipogta az asszony. A férfi tudta, hogy a felesége sem az öregedéstől, sem a haláltól nem fél, mert jó barátságban él az idővel. Előre kijelöli benne magának még azokat az örömöket is, amelyeket unokái életén keresztül akar megélni. — Na, na! — mondta szánalmas harciassággal — még itt vagyok. — Reggel gombázni akar veled. Azt mondta, régen voltatok az erdőn. A férfi feküdt le előbb. Meggyújtotta a kislámpát, eloltotta a csillárt, s az ágyból nézte vetkőző, még mindig lányos alakú feleségét. Az asszony, anélkül, hogy meztelenségét takargatta volna, lerakta ruháit, meggyúrogatta melltartó­tól elkínzott, barna udvarú mellét, s indult a fürdőszobába, hogy becsavarja a haját. Hamar végzett. Felvette a hálóingét, s odaült a férje ágyának a szélére. — Nem szabad tudni senkinek — suttogta. — Még vele sem beszélhetsz róla, ha nem ő kezdené. A férfi beljebb húzódott. — Emlékszel? írta, hogy Gyereket behívták vizsgálatra? Akkor hívják a férjet, ha a terhes feleség vércsoportja Rh-negatív. Nem akarta elhinni. Az egyetemen többször Ls adott vért. Kezében volt a kartonja: Rh-pozitív. Az 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom