Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Kertész Erzsébet: Cilikétől Szösziig
hatja át minden sorát, haza- és munkaszeretetre, becsületességre és a sízerény örömök megbecsülésére tanít. Benedek Elek, aki a Jó Pajtást szerkesztette, meséi, mondái, történ elírni regényei mellen lány- regényeket is írt. Huszár Annában testvéréről, Uzoni Margitban egy erdélyi papcsalád kányáról, Katalinban Gerő Katalinról, a múlit század jónevű drámaikéiániaik, Gerő Károlyinak nénijérőil ír. Katalin édesanyja meghalt, apja másodszor megnősült, a mostoha számos gyereket hoz magával, akik lassanként kiszorítják az „őslakókat”. Katalin Pestre jön, házakhoz jár varrni, idővel felihozatja testvéreit, és otthont teremt számukra. A testvérek mind boldogulnak. Katalán! magára marad, de de mint igazi anya, örül a család boldogságának. Katalin történetét Kiss József: Mesék a varrógépről c. verses elbeszélésben is feldolgozta. Altay Margit termékeny író volt, de regényeinek kevés köze van a realitáshoz. Itt nincs szükség arra, hogy a jó elnyerje jutalmát, a rossz büntetését, mert egyetlen figiura sem rossz, a gyerekek szófogadók, szeretik és tisztelik szüleiket, a regényükben ábrázolt szerelem ideális, ha vakarni zavar adódik, legfeljebb az, hogy a szegény ifjúról kiderüli, hogy gazdag, eddig azért tagadta cl vagyonát, hogy cl ne riassza szerelmét. A fiatal lányok nagyon szerették Altay Margit könyveit, szívesein olvastak olyan történeteket, amelyekben - kissé ironikusan szólva - már a kezdet is happy end. Kosiáryné Réz Lola, aki az Athenaeum regémypályázatin tűnt fel Filoméla c. regényével, sok leányregényt írt, .és éveken át vök a Magyar Lányok tár sszerkesztő je. Kedvelt írója voíllt az ifjú ságinak, különösen azok a regényei sikerültek, amelyekben szülőföldjéről, a Szcpessógről írt. .Benedek Rózsi sok érdekes, ismeretterjesztő cikke mellett kedves lányiregényeket is írt. Fő erőssége közvetlensége és humora, s az, hogy egyenrangú félként kezeli olvasóit, nem haj.ol le hozzájuk. Ego, Fogarasi Béla testvére, új figuráit teremtett meg regényeiben: a dolgozó lány figuráját. Ego hősinőd nem kényszerűségből dolgoznak, hanem azért, mert a munka örömet szerez nekik. Gyakran kigúnyoliják, lenézik őket ezért, de ez egyáltalán nem veszi kedvüket és tudják, hogy ők járnak helyes úton. Ego elkötelezett sziodiiallista író volt. 19í20-han jelent meg egy könyve A régi ház gyermekei címmel, ebben egy külvárosi munkásház életét írta meg. A cenzúra ugyancsak megnyitbálita a regényt, hatalmas fehér foltok jelezték azokat a részeket, amelyeket a Hortlhy-rezsim ártalmasnak talált. De a megmaradt szövegből is megtudhatták a fiatal lányok, hogy a világ nem olyan, amilyennek néhány „széplelkű” írónő ábrázolta. Az első, veszett világháború után a Magyar Lányok köré tömörült írói gárda egy része nem vett tudomást a megváltozott világról, a másik része pedig erősen nemzetiszinű pántlikával átkötött regényeket írt az ifjúságnak. De akadtak kiadók, akik fiatal, jószemű írókait keresitek és reálisabb, maibb könyvieket adtaik ki. Az Athenaeum ifjúsági regénypályázatán tűnt fel Palotai Boris, aki Julika c. könyvével új hangot ütött meg, és a könyv megérdemelt sikert aratott. De a többi kiadó is igyekezett lépést tartani a korral, mint a Dante, Hungária, Révai. A konzervatívnak tartott Franklin is ráeszmélt, hogy a világ megváltozott, engem kértek fel egy ifjúsági regény megírására. Ez volt első regényem, és azért bízták bennem, mert magam is fiatal voltam, s remélték, hogy közelebb vagyok a ifiatailság problémáihoz, mint az idősebb író generáció. A lányregény indulásakor, a múlt század végén sok sorozatregényt vettek át a kiadók, főleg németből fordítottakat. Ezeket a kislányok nagyon szerették. Szívesen olvasták hősnőik életének egyes korszakait. Ilyen sorozatregények voltaik: Makrancos Erzsiké, Szeleburdi Kisasszony, Bébi, Csöpi. De a külföldi regények népszerűsége nem érte el Ciliké népszerűségét. A gyerekek sokkal jobban szeretik azokat a könyveket, amelyekben magyar környezetben, magyar figurák szerepelnek. Egyrészt nehéz kiejteni az idegen neveket, még akikor is, ha a gondos szerkesztő mellékeli a kiejtést, másrészt könnyebb elképzelem egy magyar tájat, mint egy külföldit. A felszabadulás után, amikor sok kitűnő ifjúsági regény látott napvilágot, az a .felfogás alakult ki, hogy nincs szükség külön lány regényre, szükség van miinél több jó ifjúsági regényre. A megállapítás második része igaz, az első nem, vagy legalábbis vitatható. A fiatal lányok bizonyos életkorban igénylik az egészséges romantikát, és ha nem kapják meg, kutatnák utána. Nemigen tudják mérlegelni, mikor csap át a romanltika érzelgősségbe, erotikába, és kritika nélkül fállják az ártalmas és időt rabló regényeket. A kiadó is felismerte, pontosabban elfogadta a fialta! lányok efajta igényeit, mcgindii.to.tta a Pöttyös cs Csíkos sorozatot, amely rendkívül .népszerűvé vált. Ezeket a könyveket a fiúk is elolvassák, de csak titokban, szégydlliniék, ha ilyen könyvek olvasásán kapnák őket. Pedig ezek a könyvek egyáltalán nem „limonádék”, kedves, épkézláb történetek a Pöttyösek, a külföldiek éppen úgy, minit a -hazaiak, a Csíkos sorozatban pedig sok olyan könyv van, amelyet felnőttek is szívesen olvasnak. A Csíkosban is a magyar szerzőket kedvelik jobban. Jean Webster: Nyakigláb apója., vagy Karin Michaelis Bibije nem tudott olyan közel férkőzni az ifjú .olvasó szívéhez, mint akármelyik magyar regény. Az ötvenes évek végén született meg a magyar lányregény új, élő figurája: Szöszi. Gergely Márta, a nemrég elhunyt kiváló írónő terem tette meg Szötszit, aki hamarosan minden kislány ismerősévé, sőt barátnőjévé vált. A múlt század tipikus figurája Ciliké volt, a védett, naív kis 333
