Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 6. szám - SZEMLE - Kovács József László: Dobos Lajos: Magyar műemlékek
Mint ez -a futó felsorolás is jelzi, várostörténészeink a legjobb összeállításban készítették el a tanulmánykötetet, szinte szemveszteség nélkül gyűjtötték össze az eddigi kutatási eredményeket, és minden korábbinál részletesebb és igazibb képét adták a város múltjának. És éppen ez a gondos összegezés teszi a további kutatás kiindulásává ezt a kötetet, hisz igen pontosan mutatja ki a kutatásnak még meglevő hézagait. (Topográfia, a művelődéstörténet egyes ágai, céhek és városrészek története, a városi funkciók kifejlődése, a tájközponti szerep változásai, hogy csak néhány tételt említsünk a hiányjegyzékből.) Talán azért is tükrözi a kötet ilyen plasztikusan a feladatokat, mert a szerkesztés igen célirányosan írta elő az arányokat: a mintegy 600 lapnyi terjedelem kétharmada a minket elsősorban érdeklő időszakot, a XIX-XX. századot -tárgyalja. Helyeselni lehet azt is, hogy a részletkérdésekben felbukkanó véleményeltéréseket is hagyták megnyilatkozni, pl. a város nevének eredetéről Váczy és Lengyel -különvéleményét. A felvonuló vizsgáló és ábrázoló módszerek közül legnagyobb figyelemre az összehasonlítás tarthat számat. A középkor kutatóját -a források hiánya, a dualizmus -történészét a források bősége készteti az összehasonlításra, és eredményül mindketten a fejlődésnek -igen szemléletes képét tudják felmutatni. Kár, hogy - nyilván a szoros határidő miatt - -maradtak -a kötetben sajtóhibák, elírások. A legzavaróbbat szóvá is kell tenni: Jenei -tanulmányának címe mind a szöveg előtt, mind a tartalomjegyzékben „A középkori Győr”, holott a XVI-XVII. századot tárgyalja. Másik jele a kényszerű sietségnek, hogy -ebből a - nyugodtan mondhatjuk - tárgyában korszakos vállalkozásból elmaradt a név- és tárgymutató. Nyilván a szerkesztek is tudják, hogy ez a könyv nemcsak az érdeklődőknek becses olvasmány, hanem a szakembereknek és a szakemberségre -készülődőknek mindennapi segédeszköz. Most sem késő egy pótfüzetben kiadni a -név- és tárgymutatót, akár egy válogatott várostör- tén-eti bibliográfiával is megtoldva. De ami ennél is fontosabb: a kötet így amint van, alkalmas kiindulás egy várostörténeti monográfia elkészítéséhez. Csák örülni lehet, hogy az előszóban -mind a -szerkesztek, mind a kiadó -meg is ígéri ezt. (Győr megyei város Tanácsa.) GRÁBICS FRIGYES Dobos Lajos: Magyar műemlékek Igényes, szép könyv fekszik az asztalomon, Dobos Lajos művészfotós alkotásainak gyűjteménye. A Műemléki Felügyelőség igazgatójának, Merényi Ferencnek előszava is figyelmeztet Dobos -művészi hitvallására: „...a fotó szubjektív tekintet az objektiven át, egy századmásodpercig. ..” Mit örökít meg Dobos saját választott szándéka nevében? Sokat, egy egész világot. . . A címlap a n-agybörzsönyi bányásztemplom gótikus 'kapujával, egy 1457-es -bányász- jelvénnyel köszönti az olvasót, a hátsó -táblán Melchior Baltazár rudabányai vasajtaja míves v-askovács -domborításán v-illog -a fény. Ezzel Dobos egyik egyszerűnek látszó, de valójában nagyon beszédes művészi eszközét is jelzem. A fények rusztikus elosztása 566
