Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 6. szám - Sarkadi Imre: Elektra (dráma)

Aigistos: Ha nincs ellene (kifogásod. Il­letve tudom, hogy van, de ezt sakkal előbb kellett volna meggondolnod. Most mát nem tudsz visszacserélni Agamemnonra - és gyerekeid apa nélkül maradtak. Hiába, mondtam hogy a dolgokat nem szabad elsietni. Lassan járj, tovább van férjed, mondja a görög közmondás. Klytaimnestra: Vagy lassan ölj, tovább van békességed. Ez is egy közmon­dás. Ügy látom, szereted elfelejteni, hogy előbb egy királyt kellett lemé­szárolnom ahhoz, hogy most ilyen pökhendi módon heverj előttem és úgy beszélj velem, mintha . . . Aigistos: Mintha? Látod, nekem veted szememre, hogy a férjed öregebb volt, mint te. Csak az hiányzik, hogy kettőnknek is ez legyen -az állandó témánk, mint kedves mostohalá­nyomnak. Sohasem volt kedvenc fog­lalkozásom az öles. Klytaimnestra: Nem? Aigistos: Esküszöm, nem. A háborút is igyekeztem mindig elkerülni - ha lehetett. S eddig még mindig lehe­tett. Innen származik az a gazdag tapasztalásom, hogy mindent lehet, ha igazán kedve van hozzá az em­bernek. De az öles - gusztustalan dolog. Klytaimnestra: De ahhoz csak van gusz­tusod, hogy elvágd a torkom? Aigistos: Asszonyom?! Nem mondom, sokszor kívánlak Hades egyik kelle­metlen zugába, különösen, ha ilyen unalmas témákról fecsegsz, de a nyakad azért nem vágnám el. Ha mindenáron ilyesmit csinálnék, in­kább felbérelném Elektrát. Klytaimnestra: A vége úgyis ez lesz. Meggyőződésem, hogy családunkban még nem ért véget az öldöklés. Jó lenne, ha nem venném észre, ugye? Dehát az ember ebben a házban egyre úgy érzi magát, mint egy tulok. A legidősebb lassan megérik a le­vágásra. S a fiatalabbak igyekeznek gondoskodni róla, hogy meg is tör­ténjen. Aigistos: Ragaszkodói a hagyományok­hoz? De hiszen a hagyományokat te indítottad el. (Nevet.) Klytaimnestra: Én, de ne féljetek attól, hogy folytatni tudjátok. Mert én nem vagyok olyan bárgyú, olyan bamba, aki csak úgy a mészáros elé hajtja a fejét. Aigistos: Asszonyom! Klytaimnestra: Most az következik ugye, hogy ti vágtok le engem a fürdőkád­ban Elektrával. És aztán ti ültök a királyi székbe, ti feküsztök a ki­rályi ágyba. Eltelik húsz év, akkor aztán Elektra talál egy fiatalabbat, akinek a segítségével majd téged tesz el láb alól. Aigistos: (Felkel a heverőről, elindul a háttér felé, onnan szól vissza.) Kár, hogy túl vagy a negyvenen, perverz a fantáziád. (Eltűnik.) Klytaimnestra: (Egy belépő rabnőhöz.) Hol van Elektra? Rabnő: (Riadtan.) Nem láttam, úrnőm. (Mindketten el.) 486 2. .jelenet - Az erdőben Pylades: (Valamivel húszon alul, élénk szemű, kissé bizonytalan, sok nőies vonással. Szemmelláthatóan tiszteli barátját, akit magánál okosabbnak, különbnek tart. Gyerekesen beszél, de komolyságot erőltet magára.) Ha most jönne egy nimfa!? Orestes: (Valamivel idősebb is, komo­lyabb is. Fölényes Pyladesszel .szem­ben. Egész viselkedését a .magabiz­tosság jellemzi, tisztában van saját értékével, de ez nem teszi ®e elbiza- kodottá, se ellenszenvessé. Kedves, gyerekes lény, mosolyogva nézi a dolgokat és hajlamos .arra, hogy elsősorban mindent észokok alapján ítéljen meg.) Na .mi lenne, ha jönne a .nimfa? Elszaladnál? Vagy csinál­nál vele valamit? Pylades: Nem tudom. Nimfája válogatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom