Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 1. szám - TANULMÁNY - Kiss Károly Ernő: Kisfaludy Sándor életútja és költői fejlődése II.

Csak (példaképpen idézünk két diáit:

75. dal

Önmagával vagdalkozni, 'Nyugalmat nem lelhetni;

A vadsággal barátkozni,

És bujdosni szeretni;

Szív és lélek nélkül élni, Hülni, fülni, olvadni;

Csüggedezni, majd álélni,

S halálosan lankadni;

Az örömből mérget színi,

Éjjel-nappal sirni-rini, - Aki szeret, ezt nyeri: Rabját Amor igy veri.

59. dal

4 havasnak oldalában Keletkező patak te!

Mely a fenyők homályában Busan zúgva szakadsz le, És tétova csavarogva Fába, szíribe ütődöl,

Míg küszködve és zokogva A tengerbe vergődöl: - Képe vagy te életemnek, Mely temérdek sérelemnek Torit lelvén útjában Zokog kínos folytában,

A hatalmas verstömeg azonban nemcsak a kritikusokat foglalkoztatja, de újabb és újabb felfedező útra csábította és csábítja az irodalomtörténészeket is, hogy fényt derítsenek Himfy titkaira. Mindjárt a mű megjelenése után (s az első kiadás a költő nevének megnevezése .nélkül került a nyilvánosság elé) Himfy személyének kiléte izgatta az olvasókat. Amikor pedig megtudták, hogy Kisfaludy a szerző, s a költő és Himfy személyét azonosították, feltétélezték, 'hogy Himfy kedvese és a ködtő múzsája csakis Szegedy Róza lehetett. Ezt a feltevést azonban maga Kisfaludy cáfolta először, vagy legalábbis helyesbítette német fordítójának, Majláth Jánosnak 1820-ban írt levelében. Eszerint Himfy tárgya (szerelmének tárgya) inkább csak egy ideál, bár feleségének nagy része van benne, mert hiszen szerelemből vette feleségül.52 (Tehát része van benne!) Ez épp oly világos beszéd, mint amit Himfyrői ír a Hattyú dalban. Ha Himfy alakja a költői képzelet alkotása, .miért ne lehetne kedveséé is az? S ahogy az elsővel „eszmét, érzést cserélt”, úgy Himfy kedvesének jellemébe s kapcsolatuknak jellemzéséibe is vitt bele valóságelemeket élményeiből. Innen van az, hogy a Kisfaludy kutatók ,egy része Szegedy Róza után mintázottnak véli Himfy kedvesének egyébként csak közvetve ábrázolc jellemét. (Erre 1797 második felében Kisfaludy tudatosan is törekedett!) De az a vélemény sem alaptalan, hogy több nőalak után mintázta meg, s hogy Himfy Szerelmében nem ezt vagy azt a konkrét.szerelmét, hanem a szerelmet általában, illetve a Nőt kívánta megénekelni.53

Az 1799. év érlelte meg végül is azt a helyzetet, mely aztán döntő fordulatot hozott, s ebben a „két szerető szív” egymásra talált.

AZ EGYMÁSRA TALÁLÁS

Ebben is sok költőiség van: nemcsak oly értelemben, hogy mint téma költők, írók tollába kívánkozik, de megélése szerint is, mely valahogy a költészet támogatásával, módjával, eszközeivel történt. Mert 1796 március óta mindketten érzelmi válságok közt vergődtek, de a krízisekből jórészt a költészet (szárnyaival szabadultak. Kisfaludy krízisét vázoltuk már, valamint azt is, miként próbált kilá- bolini ebből a Róza felé szálló érzések megújulásával (és megújításával). Segített ebben egyre erősödő honvágya a teljesen idegen környezetben, és a katonai pálya reménytelenségének belátása - a császári hadseregben. „Én egyedül csak atyámért teszem ezt az áldozatot” - írja 11797 nyarán Vizkelety barátjának,5á ,a kelletlen továhbszolgálatra célozván. De meuekedheüne ettől, ha egy vele rokonszív, függetlenséget, egzisztenciáját biztosító otthon várná hazájában. így nő meg honvágyától, isőt hazafiéi érzésétől is támogatva .reményei világában Róza alakja ismét, amiint Hattyúdalában is visszaidézi, sőt motiválja is a megváltó fordulatot.55 De a remények megvalósulásához közvetlen kapcsolatok kellenek. És a Himfy be sincs még egészen fejezve. 1798 szeptembertől mennek a levelek, 1799-tő.l jönnek a válaszok is.

Ez a levelezés lett a Kesergő Szerelem folytatása, s úgy hisszük, félig-meddig ez maga is költészet volt. Volt, mert eredeti formában nem maradt ránk, de ennek alapján írta Kisfaludy 1806