Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Varga Zoltán: Utcaseprők

lan-dók ©me a munkakörre jelentkezni, meet bárhová is mennek, ha kevesebbet is keresnek, erkölcsi megbecsülésük sokszorosa az itteninek. Itt .meg? Képzelje el, hogy a járókelők sokszor szórakozásból .szétrúgják az összesöpört szemetet, hogy dolgozóinkat bosz- szaintsák, különböző megjegyzésekkel cukkolják őket. Ezen a szemléletmódon sürgősen változtatni kell, mert belefulladunk a szemétbe.

Az emberek 'lassan befejezik az ebédet, -társalogni kezdenek egymással. Megszólítom egyiküket. 1951-ben jött a vállalathoz. Mészáros Pálnak hívják, 1924-ben született Győrben. Szülei korán meghaltak, idősebb testvérei nevélték. Harmadik elemista korában befejezte a tanulást. Később különböző gyorstalpaló tanfolyamokot végzett, de a nyolc általánosa ma sincs meg.- Miért jött a vállalathoz?- A vasútnál dolgoztam azelőtt, piszok erős munka volt. Fölmondtám, s mivel nem volt megfelelő iskolázottságom, ide jöttem. Gondoltam, egy darabig itt leszek, aztán elmegyek valami jobb helyre. De maradtam, mert megszoktam ezt a munkát. 1963-ban „Kiváló dolgozó” lettem, ebben a szakmában ezt kevesen mondhatják el magukról. Ha latellett a munkaidőm, hazamegyek Abdára. Ha hívnak alkalmi napszámos - munkára, vállalom, esténként a Kisalföldet olvasom. Tizenkét évem van még hátra a nyugdíjig, nincs szándékomban máshová menni, mert megbecsülnék a vállalatnál. Csák azt nem tudom, hogy utánunk mi lesz. Mert ha valakit kötelezni kell erre a munkára, abban nincs köszönet. Abban sincs, ha valakit állandóan a kocsmából kell előbányászni.- o Mi lenne hát a megoldás? Erre az égető kérdésre igyekezett feleletet adni egy „köztisztasági ankét”, ahol több javaslat felmerült a résztvevők részéről. Javasolták például, hogy a rendőrség büntesse azokat, .akiket .szemetelésen ért. Javasolták, hogy az iskolák vállaljanak védnökséget a parkok tisztasága felett. Felvetődött a tömegkommunikációs eszközök felelőssége, közvélem-ényformáló .szerepe is.

Farkas Tibor, a városi tanács elnökhelyettese az optimális gépesítésben látja a megoldást.- A jövőben nem utcaseprő, hanem gépkezelő terminust kell használni, s a gépkezelőt teljesen egyenrangúnak kell tekinteni más munkahelyék dolgozóival. A gépek drágák, nemegyszer csak .kemény valutáért lehet beszerezni őket. Ezéknek a gépeknek a kezelését nem bízhatjuk részeges, nemtörődöm, felelőtlen emberékre.

Ami Győrt illeti: A Városgazdálkodási és Útkarbantartó Vállalat nem egyedül felelős a város piszkosságáért. Mint .minden valamirevaló vállalat, ők is a nyereségre törekedtek a gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta. Nyereséghez pedig csak úgy juthattak, hogy utalk építését vállalták, .mert ez hozott produktív jövedelmet. Fejlesztési alapjukat is iaz ehhez szükséges gépek beszerzésére fordították. 1970-ben azonban a tanács elrendelte, hogy fejlesztési alapját csak az úttisztításhoz szükséges gépek vásárlására fordíthatják. S bár a vállalat állandóan munkaerőhiánnyal küzd, korszerű géppark segítségével, megfelelő szemétgyűjtő rendszerek kialakításával lényegesen változtatni lehetne ezen .az áldatlan helyzeten. A vállalat fennállása óta a közvélemény reflektorfényében van, s csak a rossz .tevékenységéért bírálták évek óta. Ugyanakkor elfeledkeznek arról, .hogy a köztisztaság nemosak gazdasági, hanem nevelési probléma is. A szocialista országoknak mennél előbb rá kell térni egységes úttisztító gépek és a hozzájuk tartozó pótalkatrészek gyártására. Amíg a személyi és a tárgyi feltételek nem javulnak lényegesen, amíg a .szemétgyűjtéssel foglalkozó munkást alantasnak tekintik, nem várhatjuk, hogy városaink tisztasága -akárcsak a kielégítő szintet is elérje.

54