Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 6. szám - SZEMLE - Grábics Frigyes: Győr - Várostörténeti tanulmányok
azonban mindkét novellájában művészileg hitelesen tudja elénk állítani az objektív emberi helyzeteket, a jellegzetesen epikai témákat. Különösen tetszett „Kristálytiszta szambát” című novellája. Végül Fülöp Antalt az előszó „kezdő” írónak titulálja ugyan, mégis olyan értékes novellával szerepelteti, amelyik mesterségbeli (kvalitásain túl már témájával ils felhívja magára a figyelmet. (Fizikai munkások hétköznapjainak rajza!) „Háromnaposok” című novéllája a 'kötet egyik leginkább figyelemre méltó darabja. Ha ezt a „kezdő” lendületét meg tudja tartani, markáns prózaíróvá fejlődhetik. A kötet egészéről az a véleményem, hogy ezek a fiatal írók a modern, korszerű próza formai eszközeit -igen tehetségesen, ígéretesen kezelik. A jövőben életükről, társadalmi, speciális történelmi helyzetükről valóban több epikus tablót várunk tőlük! Mert így ez a gyűjtemény nem több, mint ígéret: tehetséges ujjgyakorlat, de még nem kompozíció! A bevezető előszó sok érdekes adatot közöl, és ha nem is értünk egyet minden megállapításával, azt el kell ismerni, hogy igen színvonalasan elemez. Amint föntebb jeleztük, bibliográfiai jegyzettel mind az antológia, mind a bevezető előszó jobban teljesítette volna feladatát: a csehszlovákiai magyar irodalom alkotásainak propagálását az egész magyar nyelvterületen. (Madách Könyvkiadó, Bratislava, 1972.) BELLYEI LÁSZLÓ Győr Várostörténeti tanulmányok A hétszáz éves jubileumra megjelent kötetben 12 szerző 14 tanulmányban tekinti át a város történetét az őskortól napjainkig. Az államalapítás előtti időszak kutatói (Uzsoki András, Gábler Dénes, Váczy Péter) mintha főként a kulturális áthagyományozás folyamatára ügyelnének, a továbbiakban azonban már szinte minden szerzőnek más a vizsgáló szempontja. Lengyel Alfréd elsősorban eseménytörténetet és közigazgatástörténetet ír mind középkori, mind a Bach-korszakot tárgyaló tanulmányában; Jene! Ferenc elsősorban művelődéstörténetet a XVII. századról. Bácskai Vera viszont annyira ragaszkodik a címül írt feladathoz ((Győr társadalmi összetétele a XVIII. században), hogy a század képe nem is rajzolódik ki belőle. Annál markánsabb vonásokkal rajzolja meg a reformkori Győrt Balázs Péter, kötetnyi tanulmánya alapozó részét közli Vörös Károly (Gazdaság és társadalom a dualizmus korában), korábbi tanulmányait fejleszti tovább és sűríti két tanulmányában Dávid Lajos (Győr az ellenforradalmi rendszer idején és A város a népi demokratikus forradalom időszakában). Előtanulmányok hiányában, igen sok adatát inkább csak csoportosíthatta Finta Lajos (A szocializmus építésének útján.) A hosszabb-rövidebb időszakot felölelő írások mellé egyetlen, a kötet alkalmiságára célzó mozzanatot dolgoz fel Fügedi Erik igen magvas tanulmánya (Győr városának 1271. évi kiváltságlevele). 565
