Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 6. szám - TANULMÁNY - Sonkoly István: Csokonai versei a 20. századi kórus- és dalirodalmunkban

kozik hatásuk. Az álomhoz című zenéje nehezen énekelhető. Jobb ennél a bájos A rózsabimbóhoz dallamának hangvétele.

Említésre érdemes az 1943-ban elhunyt Reini-tz Béla, az Ady-versek lelkes meg- zenésítője. Számos dalt komponált ő Vajda-, Babits- és Csokonai-versre is. Az egymást követő sok hangismétlés, mely jellemzi Ady-dalait, a Létbe című Csokonai-dalában is mutatkozik, s ez melodramatikus hatást vált ki. Skálaszerűen emelkedő dallamvonala sem szerencsés ötlet.

Nemcsak a korai, hanem az egész XX. századi műdalirodalomban kimagaslik Kodály 1916-ből való dallamosítása A farsang búcsúszavaira. Ez a farsangi jókedv kibomlása a zenében. Tempóvétele nem elnyújtott, hanem gyors iramú. Az ingamozgás- szerű akkordvétel, mely oly jellemző Kodály munkamódszerére, itt is előfordul. Ennek közepén orgonaszerűen tömör hangzatok tűnnek föl a Könyvhöz cláma, s Gavallér kezdetű versszafcban. Tenorszólója természetes ívelésű, s ezért könnyebben appercipiálható, mint Bartók Ady-dalai. Kodály ösvényén haladt Járdányi két 1937-ből való éneke, A búkkal küszködő és A rózsabimbóhoz.

Farkas Ferenc korunk egyik legismertebb és legnépszerűbb zeneszerzője. Csokonai- műdalai nagyon megérdemlik a felidézést, -mert több mint négy évtizedet átívelő munkássága átvezetett a szocialista realizmus korára, s ennek módszerére is oktatta a fiatal zeneszerzőket. A szerző Válogatott dalok című füzetében jelent meg 1961-ben a Chloe Daphnishoz és az Ámor. Az utóbbi gyors tempójú, vidám, h-atásos szóló. Előnyük, hogy mozgalmasak, élénk menetűek. Átírta, s prozódiailag is javította Kossovits Józsefnek A reményhez című Csokonai-versre szerzett zenéjét. Farkas nem tartozik a Kodály- iskolához. Ezért nagyobb önállóságot nyert lírája. Még megemlíthető Dávid Gyula 1959-ben kiadott 5 Csokonai-dala és Sugár Rezső éneke. A Tartózkodó kérelem című verset, mely már elterjedt 1818-ban Pfeifer Ferenc pozsonyi zeneszerző dallamosításá- ban, Dávid is, Sugár is mazurka ritmusban és pentaton hangnemben zenésítette meg. De Dávid Gyula más, dúrjellegű pentaton hangsoriban tartotta kompozícióját.

Három vegyes-, egy női- és hat férfikari művet, továbbá tizennégy zongora'kísére- tes műdalt tárgyaltunk meg az előbbiek folyamán. Nem törekedtünk -teljességre, számos kéziratban maradt kompozíció kívül maradt tárgyalásunk menetéből. Nagyobb részük kétségtelenül a kor zenei nyelvén szól, s -méltó lehetne figyelmünkre. Kodály lírájában nem kimagasló 1916-os Csokonai-dala, de a megzenésítések között így is a csúcspontot jelzi. A költőnek több olyan verse is van, mely számos zenével elterjedt. Így pl. A rózsabimbóhoz című költeményt 1922-ben Molnár Antal, 1937-ben Járdányi Pál, i94oA>en Lányi Viktor, 1959-ben Dávid Gyula, -továbbá Serly Lajos, Farkas Ferenc, Hollósi Kornél, Tornyos György, Kárpáti Sándor, Kadosa Pál sflb. dallamosították. Nem egy verse suga-llt sokféle zenét. Ezeken is csiszolódott 20. századi kórus- és dal- irodalmunk.

548