Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pósfai H. János: Tűzből mentett papíron...
zőgazdaság ne tudjon kenyeret .adni az iparnak, hogy szembe kerüljön egymással a munkás és a paraszt. „Mi magyar kommunisták egy ideig türelmesek voltunk, de most, hogy rádöbbentünk arra a szörnyű gyalázatosságra, melyet a magyar nép összessége ellen elkövettek, a legkeményebb harcot hirdetjük ellenük..És bátorítást, biztatást ad azoknak, akiket ia reakció megfélemlített. Jelentős szerepet vállalt .a lap a választási küzdelemben is. Május 30-án a vezércikk leszögezi: „Itt az ideje végre, hogy megvalósíthasd évtizedes munkás osztályharcaid célkitűzéseit. Ezt pedig csák úgy érheted el, ha minél több képviselőd lesz . ..” A küszöbön álló városi választás sikeréért agitál, s rámutat, hogy csak .akkor lesz eredménye az egésznek, ha az új, demokratikus szellemű képviselőtestület a Magyar Kommunista Párt célkitűzéseiért dolgozik majd. S amikor néhány héttel később a különböző politikai pártok hadjáratot indítanak a választás sikeréért, a lap szinte mindenütt ott van. „A szomjas föld vasárnapja” címmel számol be azokról >a népgyűlésökről, amelyeket az Irottkői járás falvaiban tartottak a kommunista párt képviselői. Tömegesen vettek részt •a népgyűlésekon, s a Kőszegi Szabad Nép levonja a tanulságot: a nép most ismerte meg az igazságot, az igazi demokráciát. Felelősségre int: sorsdöntő órák előtt áll a magyar nép, a választással ítéletet mond és kifejezi akaratát. Ilyen választás soha nem volt még Magyarországon, teljesen szabadon, teljesen függetlenül, titkosan, férfiak és nők egyaránt kinyilváníthatják akaratukat. De ezzel a lehetőséggel egyúttal nő a felelősség is, amely .a nép minden rétegére vonatkozik, leginkább az ipari munkásságra és parasztságra, valamint a haladó értelmiségre. „Nemeseik azért sorsdöntő ez a választás - írja - mert a nép belpolitikai akaratát juttatja .érvényre, hanem azért is, mert a választás külpolitikai szempontból is sorsdöntő ... A külföldnek rólunk alkotott véleménye .attól függ, hogy a választásokon a demokratikus népi akarat hogyan jut kifejezésre ...” Bizakodik abban, hogy a magyar nép milliói látják, kik harcoltak érte a legsötétebb elnyomatás idején, feile küzdenek .az élen azóta is, hogy felszabadult az ország. Az anyákhoz és a leendő anyákhoz fordul: egyikük sem engedheti meg, hogy a nép százezreit vágóhídra vivő, népellenes és reakciós irányzatok képviselői jussanak be a törvény- hozásba. Érdemes külön .szólni a lap rendszeres glosszarovatáról, amely nemcsak élénfcítője, de egyben erősítője is. A „Munkás szemmel” címet viselő apró kis írások éles és kemény hangon pellangéreziik ki a közélet fonákságait. Szenvedélyes harcban viaskodnak a reakcióval, s ugyancsak .szenvedélyesen védelmezik a kommunisták kezdeményezések. Sok a panasz - állítja az egyik ilyen csipkelődő kis írás hogy kivételeznek a közmunkáknál. Sok a karszalagot viselő „közhivatalnok”, ott ténferegnek naponta, ahol más megfeszítve dolgozik. Asszonyokat például csak prdletáonegyedekből rendelnek ki. Hol vannak az úriasszonyok? - teszi fel a kérdést. Hol vannak a .tisztviselők családtagjai? S élesen követeli, hogy ne egyéni szempontok alapján történjen a közmunkák elrendelése. A közellátás fonákságait pellengérre állítja. Célba veszi a járási közigazgatást, a bürokrácia melegágyát. A Nemzeti Bizottságok sok helyütt még a kötelező esküt sem tették le, mit lehet várni tőlük ezután? „A járási közigazgatás korhadt gerendákon nyugszik. Ne várjuk be, hogy -e gerendák leszakadjanak és maguk alá temessék az új élet, a demokratikus fejlődés és ezen keresztül a független, szabad, demokratikus Magyarország újjáépítésének célkitűzések.” Megdicséri .azokat, akik erőfeszítéseket tesznek a közellátás gondjainak elhárítására, megcsípi a menekülteket, ábik a helyzet normalizálódása után még mindig a városban élősködoak. „Itt folytatják henyélésüket, melyet még Szálasiéík alatt megkezdték ..Lerántja a leplet .azokról a reakciós pedagógusokról, akik meggátolják, hogy a. diákok .részt vegyenek az újjáépítés munkálataiban. 46
