Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 5. szám - SZEMLE - Bitskey István: Egy soproni humanista író portréja
Egy soproni humanista író portréja Kovács József László: Lackner Kristóf és kora (1571—1631) Sopron város tudós polgármesteréről, a magyarországi kései reneszánsz egyik jellegzetes íróegyéniségéről, a korabeli irodalom több műfajában is otthonosan mozgó Ladkner Kristófról .mindmáig nem állt rendelkezésünkre monografikus igényű munka, írói pályaképének (megrajzolásához nem hiányoztak az előmunkálatok, de hiányzott az összegezés: az életutat és írói munkásságot, a szellemi környezetet és kölcsönhatást, a városi és országos politikát összefüggésben láttató tudományos igényű feldolgozás. Kovács József László kandidátusi disszertációja ennek a feladatnak a megoldására vállalkozott, s munkájának eredményét a Soproni Szemle Kiadványai (új sorozat) 6. 'kötetében tette közzé. A Laokner-monográfia mind irodalom- és művelődéstörténetünk, mind a soproni helytörténetírás szempontjából figyelmet érdemel, értékelést kíván. Annál is inkább, mert a szerző a korabéli Európa életének, irodalmi jelenségeinek összefüggéseibe ágyazva mutatja be Ladkner munkásságát, eszmevilágát, írói arcát. A soproni polgármester életéről a városi levéltár sok adatot őrzött meg, sajnos, nem mindig a leglényegesebbeket, így Kovácsnak néha egészen jelentéktelennek látszó adatok mozaikjaiból kellett összeállítania az életrajzot. Imponáló forrásismeretről tanúskodik a város XVII. század eleji szellemi életéről adott kép is, melyben ,a szerző a soproni épületek, iskolák, könyvtárak és zenei élet bemutatására egyaránt figyelmet fordít. A Soproni Nemes Tudósok Társaságáról írott fejezet jelentőségét növeli, hogy megismerjük annak eddig kevéssé ismert tagjait is, a Lackner Kristófon és Faut Márkon kívül joggal írói névre számot tartó, bár náluk kisebb jelentőségű iliterátorökat. A könyv kiemelkedő fejezeteinek a Lackner emb tematikájáról írottat, valamint a Salicetum Semproniense című verseskötet elemzését érezzük, Kovács itt az európai emblematifca és a manierista költészet kiváló 'ismerőjének bizonyul. Az iskoladrámák művészileg igénytelenebbek, didaktikus szárazságuk az elemző számára is kisebb lehetőséget nyújt. A Lackner eszmevilágáról szóló fejtegetés meggyőző; neosztoicizmusa, városközpontú, polgári szemlélete szembetűnő, számára a haza fogálmát valóban a város jelentette. Szívesen láttunk volna viszont itt politikai madhiavellizmusát részletesebben dokumentáló idézeteket, szövegrészeket is, bár Kovács alapvető megállapítását - mely szerint a polgármester „politikai gondolkodásában gyákorlati machiavellista magatartás figyelhető meg” (106.) — Lackner városi vezetési módszerei mindenképp alátámasztják. Külön kell szólnunk a kötet ízléses kiállításáról, valamint gazdag illusztrációs anyagáról. Az emblémáknak és manierista rajzoknak közzététele örvendetesen gazdagítja az idevágó, nem túl gazdag hazai szakirodalmat. A Sopron várossá emelésének 700 éves jubileumára készült kiadvány a helyi művelődéstörténet adatainak és összefüggéseinek gazdag tárháza, a soproni szellemi élet frisseségének, mozgékonyságának bizonyító erejű dokumentuma. A Gamauf Teofil és 475
