Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Seres József: A mai ifjúsági regény útja
gondolatai élethűen jelemnek meg, az eseményeket a gyermekek nyelvén mondja ed. Mégis a gondolat, az eszme, ami ebből a műből kicsendül, a felnőttet is önvizsgálatra kényszeríti.” S ehhez vegyük hozzá mindjárt a „Magyar kódadóm .története” 5. kötetének 4.75. oldalán található sommás értékelést, amely szerint „A pesti életet ismerő, gúnyolódó kedve, érzdimessége és elbeszélő módszere .szerencsés egyensúlyt alkot benne, a magyar kódadóm egyik legkiemelkedőbb ifjúsági regénye. A kamaszkor lélektanának alapos megfigyeléséről tanúskodik, kitűnően mozgatja gyermdkalakjait, s a gyenmekháborúbam a gyermek szemetében szimbolikusan benne Van a hazaszeretet lélektani magyarázata is.” Vagyis: Molnár Ferenc regényének hőse: gyermekek, s az író a kamaszok lelki világának ismeretében kitűnően mozgatja őiket. Nagyszerűen állítja a mű középpontjába a grundiert folyó harcot. Annyira nagyszerűen, hogy ebben a hatóban, ahogy az előbb Osváth Béla megfogalmazásában láttuk, ,,a hazaszeretet lélektani magyarázata is” benne van. Azt hiszem nem tévedek, ha ezek után megállapítom, hogy A Pál utcai, fiúk művészi értékének titkát abban is keresnünk kell, hogy írója — bár a kamaszok nyelvén szól, a kamaszok harcát ábrázolja, fölé tud nőni, általános érvényűén — s így nem is csak a gyermekeknek vall - a valóságról. Közelebbről nézve: a városról, amelyben a grund, a szabad tér egyre kevesebb, a kamaszok lelkivilágáról, hősi nagy tettek utáni vágyakozásukról, amely szimbolikus jelentőségűvé növeli az üres telekért folyó harcot. Megdöbbent az akkori élet társadalmi igazságtalanságának feltárásával, Nemecsek apjának elénk állításával. De valós képet .nyújt a Pál utcaiak (Boka Ferdék) és a Füvészkerciek (a vörösin,gesek) szembeállításával a becsületes helytállásról is. Egészében nagyon is .komoly hangvételű ez a regény, de nincs híján a humornak, .játékosságnak sem. Az iskolai jelenetek, a gittrágás, Nemecsek „.közlegény”-sége stb., humoros mozzanatok, dé a regény egészétek komolyságát nem érinti. Sőt, a befejezés, Nemecsek halála mélyen megrendítő. S ezt szeretném hangsúlyozni, mert még utalni keld rá a továbbiak .során is. Mi az, ami ebből leginkább tovább öröklődött? A Pál utcai fiúkban kétségtelenül meglevő „hősi póz”-za! szemben akar a valóságos gyermeki világba vinni? Az ellentét .mindenesetre szembeszökő. Színes Géza, Mándy Iván Csutak színre lép című .regényének egyik főhőse Boka Feri panda..ttja, itt is pozitív hős, szemben Nagyvilági .Főcső (Mándy regényének másik hőse) hul.igán- kodasaival, de terveik, vállalkozásaik vagy eleve mulatságos, .gyermekes nagyotakarások, vagy kudarcba fulladó nekibuzdulások. Gyermeki, .nem tragikus kudarcba természetesen, s ezt tekinthetjük vigasztaló, feloldó .motívumnak is (Színes Gézáék önállóan szervezett színi előadása), de inkább .érezzük .benne azt, hogy Mándy túlzásnak, talán hamisnak is tekinti A Pál utcai fiúk-ba.n a gyermeki tettek komolyságát és hősi pátoszát. Ha, a .prózai valóságot tekintjük, látszólag igaza is van, hiszen a gyermek mégis „csak” .gyermek. Mjarad.ju.nlk tehát a gyermeki világban, a naiv, de érdekes „gyermeki” gondolkodás, érzelem, tettek, „hősieskedések” stb. mellett. Megvan ennek is a sajátos .érdekessége, kallandossága, izgalmassága, szépsége. .Ezt hangsúlyozza Mándy azzal is, hogy Nemecsek .nemcsak a mulatságos, esetlenségeivel ás szimpatikus és pozitív Gsutakot állítja .párhuzamba. hanem hasonló „közkatonai” szereplőt fortnái Föcsöék oldalán is Fedccs személyében, s ez már eleve figyelmezteti az olvasót arra, hogy itt .nem várhatunk Nemeosdk-szerű romantikus hősiességet. Azaz: a gyermeki világ csak gyermeki világ, szimbólumas áthallás nélkül. így természetesen .nehezebb problémává válik ennek 'a gyermeki világnak a kapcsolata a felnőttekével. Sokágú probléma ez, amelyet itt csak érinteni tudtam, de az alapkérdést, a mai ifjúsági regény szemléletvilágát, illetve annak hátterét, úgy hiszem, érzékelteti ez is, hiszen Mándy további Csutak-ikönyvei, sőt a talán legérettebb ifjúsági regénye, A locsolókocsi is ezt a gyermekszemléletet tükrözi. Nem azt állítom természetesen., hogy ezt a .szemléletmódot Mándy Iván teremtette meg, s hogy az ifjúsági írók tőle .kölcsönözték. Párhuzamos folyamat ez, amely .szorosan összefügg a természettudományos, technikai szemlétet térhódításával, amelyet jól-rosszul megpróbálnak az emberi életre, a gyermek és a valóság viszonyára is átvinni. Érthető, hogy ezek a nagy átalakulási folyamatok .mai ifjúsági regényeinkben többféle .bizonytalanságot eredményeznek. Az eddigi viták során többször .nevezték már iMándy: Csutak színre lép című könyvét a modern Pál utcai fiúknak, és nem véletlenül. Tagadhatatlanul sok rokon vonás, motívum található bennük az alakok viszonylatában s a cselekmény-vezetésben is. Az alakok rendszerében meglepő a párhuzataosság: Boka Feri — Színes Géza Nemecsek — Csutak Pásztorok - Nagyvilági Főcső, Nacsaszta, Radó Vendel Rácz tanár úr - Kürti tanár úr Sőt Fedecs személyében Mándynál az ellenkező oldalon is van egy Nemecsek-párhuzam. Ö is egyedüli „.közkatona” a bandájában, akárcsak Nemecsek vagy Csutak. De megvan a .párhuzam a környezetrajzban is: Pál utcaiak — Füvészkettiek És Mándynál: Vay Ádám utcaiak - Érd utcaiak 378
