Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 4. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Cs. Nagy István: Zelk Zoltán gyermekköltészete
gyermek- és ifjúsági irodalom Zelk Zoltán gyermekköltészete Zelk Zoltánnak erős oldala a gyermekvers. Költészetiéibe úgy illeszkedik, mint Weöresébe a Rongy- szőnyeg vagy a Magyar etűdök. Aztán egyes darabok kilépnek a Gycnmekibánat-clklusiból, címet kapnak, önálló életet élnek. így keletkeznek Zelk változó összetételű, régi verseket néha új címen, rövidítve variáló kötetei (Apám könyve 1950, Tilinlkó 1955). Más kötetei függetlenek a Gyermek- bán attól (Az állatok iskolája 1946, Mese a kiscsikóról, akinek még nincs patkója 1954). Az Krdöjhe-néherdiöben (1964) Zelk válogatott, reprezentatív gyermekverskötete, a Zúzmara a rózsafán (1964), a nagy-válogatott kísérő gyermek szólamaként. Ez a kötet nem veszi át a kis- csikó-mesét az érdemes régi versek közül, bizonyára terjedelme miatt (a patkóra még gyenge szökött csikó belátja, bogy Jobb anyja mellett az istálló melegén: okos tanulság a korai 'kalandokra ebeseknek, szellemes nyelvi megoldások az áMatibcszéltetésbcn). És nem veszi át a Gyermekbán a t-ciklus legtöbb darabját. Ezt a lélektani-költői remeklést közvetlenül a háború utáni óvodátlan-mapközitlen világban írta a nagy felszabadulás-versek (Zuglói reggel, Teremtés) szomszédságában. Valamely muokás-házasipár a konyhába zárta gyermekét a műszak alatt. A gyermékbánatos konyhába ibehaldiik az építés teremtő zihálása. Micsoda kettősség: a gyermékre még «nincs idő, előbb a termelőerőket kell megnövelni odakint, s addig a gyermek- ösztönök lázadnak odabent egy konyha mélyén, ha nem is olyan pokol már ez a konyha, mint József Attila Iszony arában. A Gyermekbánat hőse szorongva-félve lázad és gyűlöl, s az elfojtott örömökért bosszúra fenekedik a szülök ellen is. Ez a vers-szituáció bizony nem valami hálás nevelésügyi felhasználásra. Inkább feLnott-versbe bililen át a Gyermekbánat, társadalmi-lélektani jelenségekre eszméltet. Alig tagadható a tényleges társadalmi és szubjektív indítékon túl József Attila, Kosztolányi (Én öngyilkos leszek, Ó, hányszor látlak mégis «bennetek) és a freudizmus ihletése. A Gyermekbánat egyik újszerű anya verse a Tilin/kó-kötetben is megjelent: Gyerekhang, felnőtt- hang címen. Nem hízelgő az anyákra, nem Buba óneke-féle anya-dicshimnusz a gyermeki védettsége tői és az anyaöl melegéről. ŰjTlHSziótlan hangot hoz a gyermekversek felhőtlen világába: a megvert gyermek sorsáról, pusztulásáról, az anyai felelősségről. Anyavádló gyermekvers! A változatosság és az igazság kedvéért az anya számára didaktikus. Az Erdőben-kérdőben ezt a verset nem közli. Ennek a kötetnék tizenkét verse «nem tucatversek tucatja, hanem Zelk «sokszorosain kipróbált hatású, maradandó művészettel megírt gyermekverseié. Az első négyet Az állatok iskolájából (1946) válogatta a gyűjteménybe. Ezek közül egy a népi ^ találós kérdésekkel rokon (Te is tudod, ő is tudja). A Gólya, gólya is népi gyermekjátékdalból pattan ki, s biológiai, sőt tán filozófiai igazságot mondat ki a gólyával a létfeltételek anyagi jellegéről: Gólya gólya, hosszúláb, hol kezdődik a világ?- A tó szélén ring a nád, ott kezdődik a világ . . . A Tavaszi dal kiolvasónak indul, s párbeszédes tavaszköszöntővé változik: Egy, kettő, három, négy, kis őzike, hová mégy?- Elég hogyha tudom én: tavasz elé futok én! Sőt alkalmasint a költő biztatója lesz a kiolvasó, hisz a megszólított madár maga is a tavasz része: olyan szép dalt daloljál, sz^hb legyen a tavasznál! A Hová szaladsz, vízipók? - népmeseszerű (a békakirály lagzija) némi Pósa-ízzel. 374
