Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Végh Péter: A munkásfiatalok és a művelődés - Vasváron

összefogott puha foltokkal nem a táj részleteinek, hanem karakterének, legfontosabb jegyeinek visszaadására törekszik.

Az akvarellek készítésének tanulságai később az olajfestmények előadásmódját is befolyásolták: a pasztózus festést lazurok váltották fel. Udvardi előtt több jelenik meg, mint a táj puszta képe. Felmerülnek gondolataiban a régmúlt idők emlékei. A Badacsony szőlővel borított vulkáni tömege számára a longobárdok és rómaiak, a honfoglaló és letelepedő magyarok emlékét is idézi. A régi korok iránti nosztalgia fonja át gondolatait és keres kifejezést képeiben, mint például az Archeológia és Longofoárd királynő című festményein.

Sok képét fájdalom és melankólia lengi át, a lélek nyugalmasabb állapotai közül legfeljebb a meditáció kap helyet munkáin. (Anyám, Requiem, Fájdalom.) Alakjai testetlenek, hasonlóak az ikonok szentjeihez, nem egyének, jelentésük általános. Bő, stilizál tan redőzött, többnyire fehér színű ruhájuk alatt nem érződik test, kezeik puhák, erőtlenek, arcuk mind egymásra hasonlít, tekintetük révedező, - még a festő édesanyját ábrázoló kép sem kivétel.

Udvardi Erzsébet romantikus alkat, lírára, drámára egyaránt érzékeny. Látomásai a környezetében látotthoz hasonlóak, de annál zártabb és vonzóbb világot jelenítenek meg. Képeinek testetlen, szelleminek látszó alakjai valahonnét a valóság és álom határ- területeiről valók. Ecsetje nyomán az ismerős tárgyak, emberek, tájak átlényegülnek, s mint álomképek élnek tovább. Az Álom című képén a domb tetején mesevár emelkedik, fölötte arany nap ragyog, az úton szarvas hátán királyfi lovagol. Az útszéli fa, mint egy nagy levél, lila színe fájdalmas villanás a vöröses-barnás-sárgás színegyüttesben. A lilából felfénylő aranyak a látomás irrealitását hangsúlyozzák. Mindezek ellenére annyira ismerős az egész jelenség, hogy egyenesen Balaton-vidékének nevezhetjük. A Nádas és az örsi öböl tiszta olajfesték technikája törés nélkül ötvöződött ezen a képen az aranylemez kollázzsal. Az Álom méltó párja a Vár és hajó (1969), amelyen arany az ég, és ezüst vízen régi vitorlás libeg a hegy tetején fehérlő vár felé.

Az utóbbi évtizedben egyre nagyobb szerepet kapott munkáin a fémlemez. Az 1961-ben keletkezett Tél, a két évvel későbbi Oszlopos ház és más képein már szerepel fólia. Különösen vonzó a festékétől eltérő viselkedésű anyag hatása a Badacsonyi háromkirályok (1966) című festményen. Kollázst alkalmazott Udvardi 1963^!^ sgrafittó tervein, melyeket egy fonyódligeti üdülő díszítésére készített. Anyám (1968), Virágzás

(1968), Tél az örsi öbölben (1968), Téli ablak (1969), Fagy (1970), Karácsony (1969) és más képein már túlsúlyba kerül a fém. A Virágok, Tavasz, Nyár, Ősz és Tél címűe- ken alig van festék, csupa arany, ezüst és .más fémlemezekkel borította a festő a vásznat. Az egész felület csupa csillogás-villogás, meleg sárga-arany vagy hideg ezüst-kék együttesek, - ahogy a tóma kívánja.

A szélső pontig jutott, a fémlemezek ragasztását ennél tovább nem lehet vinni. Miért játszotta ki az utolsó lapot is, miért használ festék helyett fémfóliát? Udvardi a fényt akarja éreztetni, s vele együtt azt az emelkedett érzést, hangulatot, ami a természeti jelenség láttán hatalmába keríti.

Az a .mértéktartás, ami a korábbi barna-sárga, szinte egy színnel festett képekben olyan vonzó, az újabb képeken nincs meg. Minden fényt kevesell, amit festék éreztethet: csupa ezüst és arany legyen a kép, ragyogjon! Eljárása nem mindig szerencsés. Ahol megmaradt a simán felragasztott fémlemeznél, s a festéket is a tőle ismert nemes egyszerűséggel, tiszta technikával alkalmazta (Vár és hajó, Álom) ott az ikonok világából hozott át valamit, fordított mai nyelvre. Azokról a munkáiról viszont, amelyekre színes sztaniolokat is felragasztott a szabadon csapongó fokokból összeállított felületre, eltűnt a varázslat (Karácsony, Nyár).

A változás másik okát Udvardi dekoratív törekvésének erősödésében látjuk. Már a hatvanas évek elején készült, átszellemített tájábrázolásain és figurális kompozícióin