Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 3. szám - KÖZLEMÉNY - Sonkoly István: Weöres Sándor megzenésített versei
Bi közlemény SONKOLY ISTVÁN Weöres Sándor megzenésített versei Vitatható, fokmérője-c a költői értéknek a belőle csorduló zenepatakolk bőiviízű sodra? Kevés poétának jutott osztályrészül a korai megzenésítések olyan zuhataga, mint Weöres Sándornak. Még a Csokonai, Petőfi költészetét elözönlő daláradat ijórésze is csak a 'halálaik utáni időktől számítható. Weöres életfája még javában érleli gyümölcsét, <s ezek életadó nedvét, vitaminját már régóta mohón habzsolja fel a magyar zeneszerzők tekintélyes csoportja. Kodály, aki nagyon keveset zenésített meg élő szerzőtől, mert őt valósággal misztikus varázzsal vonzotta a múlt költészete, a régi évszázadok hagyománya, - a 21 éves Weöressel kivételezett. Vallatta az Öregek szivbemarkoló sorait má,r 1934-ben, bár akkor még csak messziről leselkedett feléje az életálkony árnya, az elmúlás sötétlő felhője. Nem túlozzuk el a valóságot, ha rámutatunk Weöres lírájának zenei fogantatására. Gyermekverseivel kapcsolatban egyízben már megállapította a népzene bábáskodó szerepét Hajdú András.1 így a Ha vihar jő a magasból sorait analogizálta a Hej, Várgáné káposztát jőz joniikus minoréra hajló ütemeivel. A Jön a kocsi kedves sorait pedig a Karnyóné betétdalával, a Hármat tojott a fürjecske című népies műdallal ro'konította. A Jó márc a cseberben szövegét a Kerek ez a zsemle lebegésével hozta összefüggésbe. Haijdiu csak néhány szembetűnő példán igazolta állítását, amely azonban sok más zenei fogantatású versére is vonatkoztatható. Kodály, amikor kiadta az óvodások részére szerkesztett dalosfüzetét, il‘942-ben „fordult Weöres Sándorékhoz szövegekért, mint akik már több gyűjteménnyel megmutatták, hogy tudnak a gyermek nyelvén, selypítés nélkül”.2 E dálfüzet 39 dallamából 33*-nak szövegét vaildfhatja magáénak Weöres, akinek költészete talán kevéssé is alkalmas oratórium szerű vagy drámai feldolgozásra. Eddig csupán Szokolay Sándor oratóriumáról, Istár pokoljárásától tudunk. Weöres ifjúsága a magyar kórusmozgalom kibontakozásának idejével azonos. Az „Éneklő Ifjúság” mozgalom célkitűzései behatoltak a legkülönbözőbb típusú iskolákba, s zeneszerzőink egymást buzdítva elégítették .ki az énekkarok egyre növekvő igényeit. A lappangó muzsikát rejtő-álmodó Weöres-versekkel szárnyalt a magasba az új szerzők új zenéje. Talán Kodály mutatott példát erre először, amikor zenébe öntötte az Öregek megrázó sorait. Ezek könnyen csábíthatták volna Kodályt ritmizálásra. Az ő döbbenetesen komoly muzsikája méltán keltette fel a kórusszerzők figyelmét. Egyik részletébe, a Nyújtott tenyérrel a templom előtt szövegére, mintha Psalmus Hungaricus tematikájáról hullottak volna forgácsok. A vers bőséges alkalmat adott változatos hangulatú ellentéteik, kontraszt-hatások élesztősére. Tizenkét évre rá — 1946Hban - a Norvég lányok című versének is nőtt zenei ikerága Kodály földolgozása révén. Mielőtt belefogott volna a komponálásba, norvógiai tájképeket nézegetett, s ezeknek optikai recepciója .segítette ölő zenei képzeteinek kialakulását. Ahányszor a vers felidézi az eső zuhogását, mindig ugyanaz a zenei motívum két hamgzata ismétlődik ingamozgásszerűen. A lehajtó kvartlépés természetesen nem hiányozhat ennek melódiavonulásá- ból isem. A Weöres verseivel párosuló nagy vegyeskari áradatból kiemelhetjük Farkas Ferenc Rózsa- madrigál]A.t, amely a közepén tornyosuló kis imitációk ellenére ,sem veszít homofón jellegéből. A tercrelációjú akkordváltásaá emlékeztetnek Braíhmsra, Dohnányira és romantikus .színnel vonják be Farkas hatásos darabját. Az 5//,-es metrumú madrigál egyébként a Kaievala-runók ritmizálását is idézi. Farkas .másik darabjában, a Kánikula zenéjében is dominálnak a terckapcsolású akkordsoro269
