Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 3. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pósfai H. János: Börtön - 1973

- Bármilyen munkával meg lebet bízni, segítőkész a felügyeletnél, de nem az a típus, aki mindkét helyen „jó” akar lenni, - mondja barátom.

A „dörzsöltebbek” ugyanis igyekeznek jó színbe kerülni a felügyeletnél, de ugyanakkor rabtársaik előtt is meg akarják játszani a „jó fiút”.- Mihez kezd, ha szabadul?- Hazamegyek Z-re. Hosszú idő után úgy érzem, visszatalálok a családomhoz. Öcsém, bátyám, húgom van, akik szeretettel, megértéssel fogadtak. Volt feleségemmel is találkoztam a temetésen, azt mondta, nem haragszik rám. Minden feltételét aláírom, ha visszafogad.- Mire költötte a pénzt?- Egy asszonyra.- Egy asszonyra, aki nem a felesége volt.- Igen. Az ember nem lát túl a saját ostobaságán, ha behálózzák.- Szerette a nőket?- Soha nem vetettem meg.- Öt év szigorúan nagy idő.- Öt kemény év az életemből. Mikorra kint leszek, már betöltőm a negyvenediket.

A csíkos vászonban aránytalanul elkeskenvül a válla. Teste feszessé válik, majd

„pihenésbe” ernyed, és eltűnik a hosszú folyosón.- Én hiszek neki - mondja a nevelőtiszt. - Ez az a típus, akinek hinni lehet. Szerencsére nem ő az egyedüli, akinek használ a lecke. A munkánknak tulajdonképpen ebben van értelme.

Az intézetben levőknek egyharmada első ízben „ül” börtönben. Az elítélteknek közel a fele volt már büntetve, tehát ismerik az itteni életet. Három-négy százalékuk olyan, aki többszörösen megjárta az ország különböző börtöneit.- ök a javíthatatlanok?- Ezt én így nem mondanám. Szocialista nevelésünk elveivel nem egyezik a ne- velhetetlenség. Minden embernek használ valamit az itt eltöltött idő. Van, akiben mély nyomot hagy, van aki két nap múlva elfelejti.- Aztán újabb bűncselekményt követ el, hogy visszakerülhessen.- No, ez sem így igaz. A bűncselekményt nem azért követi el, hogy ide kerülhessen. Az már csak egy kényszerű következménye a dolgoknak. A börtön büntetésnek számít, bármelyik fokozatát kapja is az illető. S azt se hidd, hogy az esetleges hetven- kedők sokáig bírják. Az eszközeink, lehetőségeink megvannak ahhoz, hogy befolyásoljuk őket a gondolkodásban.- Például?- Dicséreteket és büntető szankciókat alkalmazunk, ki, mit érdemel. A fenyítések sorába tartozik a dorgálás, a szigorú megrovás, a kedvezmények elvonása. Ez az utóbbi érinti őket a legérzékenyebben. Megvonjuk tőlük a levél vagy hazulról érkezett csomag átvételét, megtiltjuk, hogy látogatót fogadjon. Ha ez sem használ, csökkentjük a saját fedezetű étkezést.

Ez mit jelent?- Az elítéltek meghatározott összegért havonta vásárolhatnak élelmiszert, dohányárut. Az arra kijelölt rabtársuk írja össze, kinek mire van szüksége, s szedi be a pénzt. A csökönyösökkel szemben az ilyesmi nagyon hatásos eszköz.- A köztudatban él a sötétzárka fogalma, létezik-e a valóságban, s ha igen, kik kapják?- A zárkafenyítések egyik fajtája a isötétzárka. Enyhéhb válfaja a magánelzárás. A második fokozat a szigorított magánelzárás. S végül következik a sötétzárka, amely a legszigorúbb fenyítés! forma az intézetben.

260