Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 3. szám - Gál István: Weöres Sándor levelei Babitshoz és Kosztolányihoz

Ab Kedves Mester, itt küldöm két új versemet, a doktori disszertáció-írás borzalmai közt csak ennyi tellett tőlem. Hallom, hogy Mester lakást változtatott, ezért levelemet most a szerkesztőség cí­mére küldöm.- Nagyságos Asszonynak kézcsókomat jelentem. Minden jót, teljes gyó­gyulást, ép egészséget kíván Mesternek hűséges és hálás híve Csönge, 1938. márc. 22. Weöres Sándor 44. Kedves Mester, minthogy mostanában eredetit írni nem tudok, megpróbáltam fordítani. Küldök egy poethe-fordítást. Teljes gyógyulást, jó egészséget kívánok. Nagyságos Asszonynak kézcsók. Ragasz­kodó tisztelettel Csönge, 1938. máj. 21. Weöres Sándor 45­Kedves Mester, régebb ideje szándékszom már írni a Mesternek - gratulálni akarok a „Jónás Könyvé”- hez. Éppoly élményszerűen hatott rám, mint valaha gyermekkoromban a „Nyugtalanság Völgye” és „Recitatív”. Sajnos, mennél jobban „értek” a versekhez, annál kevesebb képességem van a, hedonisztikus vers-élvezésre (és tán mindenkinél így van ez többé- kevésbé); de a „Jónás Könyvé”-t úgy tudtam élvezni mégis, mintha életemben először olvasnék költői munkát. Mennyi kor stílusa vegyül benne teljes összhanggal. Preklasszi­kus lenyűgöző-erő; gótikus naív realizmus; renaissance-festőkre emlékeztető élénkszínű jelemetkék {pl. „a tenger sók nagy tornya”, „ingó és hulló kék hullámfalak”) magyaros humor (a vízbedobatás előtti tárgyalás); filmszerűség (a csatornákon át menekülő prófé­ta) : stb. És döbbenetesen találkozik benne a biblikus és modern emberség. Sok-szóla- mú vers ez: ezerféle humánum árad és lüktet benne; és ezerféle proteuszi szépség; és végeredményben mégis mind iszervesen-egy. - Remélem, Mesternek lesz még kedve és ihlete a verses epikához, epyllionhoz. Azt hiszem, példátlanul-szép művek lennének. Itt küldök egy pindarosi ódát. Egyelőre bizony igen nehézkesen röpültem az újon- nan-ragasztott viasz-szárnnyal. De talán a pindarosi metrum-gazdagságában megtalál­tam a számomra leginkább testhezálló versformát; csak bele kell jönnöm, vele össze­szoknom. Ez a végtelen-lehetőségű forma alighanem elvezet az igazi mondanivalómhoz. A napokban megjelenik a harmadik verskötetem. Nemsokára megküldöm. - Cí­me: „A teremtés dicsérete”. Talán jobb lesz, mint az előző könyveim. Nagyságos Asszonynak kézcsók. Kedves Mindnyájuknak minden jót kívánok. Mester igaz tisztelő híve Csönge, 1938 dec. 8. Weöres Sándor 46. Kedves Mester, itt küldöm a bírálatot Vas István könyvéről. Nagyságos Asszonynak kézcsók. Minden jót kíván hálás tisztelettel Csönge, 1939. jan. 15. Weöres Sándor 216

Next

/
Oldalképek
Tartalom