Életünk, 1973 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 1. szám - Rákóczi István: Így hatott Petőfi

Busul a lengyel hona ál'lapotján,

Mert Poniatiowski nincsen a csatáján.

Kesereg a vajda, és az egész pórság,

Zokogva kiáltja: Oda a szabadság!1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A kettőnek egymással való rokonsága annyira nyilvánvaló, hogy azt külön nem kell b izo-nygatni.

Néhány kérdést kell még tisztázni. Először azt, hogy ki másolta «a verséket? Én Gál Imrére szavazok. Ugyanis nincs aláírva a neve, de láttam tőle más, aláírt okmányokat. A kézírásuk nagyon hasonlítanak, míg a bíró, Tóth Lőrinc írása nagyon eltérő.

Miikor került lejegyzésre? Feltétlenül 1851. szeptember 30. után. A dalok szövegéből egyértelmű, hogy ezek a szabadságharc bukása után keletkeztek. Az irat, attól függetlenül, hogy sem aláírás, sem pecsét nem szerepel rajta, a Bach-korszak szentgáli közigazgatásának hivatalos irataként tekinthető. Pénzügyi elszámolást szolgált. Miután ez megtörtént, akkor kerülhetett rá a szöveg. Esetleg feltételezhető, hogy erről készült egy hivatalos másokat, mely a pénzügyi aktákhoz került. Ezek nincsenek meg, így ez csak feltételezés marad. Ennek ellenére hivatalos iratnak tekinthető, mert a közigazgatási iratok között helyezték el. A leíró számíthatott arra, hogy ezeket az aktákat egyhamar nem bolygatják, ezért is írta ide.

Miért éppen ide? Ez a tette a dalok szövegével együtt nyílt politikai állásfoglalás volt az elnyomó hatalommal szemben, a pandúrjárás elleni tiltakozásnak egyik for mája. Mint ilyen, kapcsolódik a „néma ellenállás”-hoz, a passzív rezisztenciához.

A dalok szövege, különösen a szentgáli verbunkosé, nem lehetett széles körben ismert. Erre a szövegre nem emlékeztek a szenegáliak. Most sem sikerült senkit találni a faluban, aki emlékezett volna akár hasonló szövegre is.

Az, hogy így történt, lehetővé tette a leírójának, hogy elkerülje az érte járó meghurcoltatást. Annak ellenére, hogy hosszú ideig ismeretlenül hevert az iratok között, nekünk, késő unokáknak így is becses emlék a szabadságvágy, a hazaszeretet e kifejezése.

1. Megy ©főnöki jegyzőkönyveik indexe, illetve Mcgyefcnöki jegyzőkönyvek. 1850. év. 1445. és 1559. sz. Veszprém megyei Levéltár, Veszprém.

2. Uo. 1560. sz.

3. Uo. 1781. sz.

4. Uo. 3613. sz.

5. Uo. 2092. sz.

6. Uo. 2607. sz.

7. Uo. 3540. sz. A 3541. sz. pedig azt tartalmazza, hogy Mészáros Sándor szendkiráay- szaibadija'i borbírótól 261 Ft 15 kra/jcár Kossuth-bankót fogiMtak le.

8. Uo. 4199. sz. Érdek ességként megemlítem, ho.gy Sopron kifogásolja, hogy a vizsgálati anyagot magyar nyelven írták, holott németül kellett volna.

9. Uo. 1851. év 358. sz.

10. Uo. 1922. sz. Ekkor Gál Imre testvére, Gál Lajos szentgáli református pap. Ahogyan egy évvel ezelőtt vele egyetértésben nevezik ki az elöljáróságot, nyilván most is köze van ÖGCse jegyzői kinevezéséhez.

11. Szentgáli község iratai. Nemesek taksa-kivetési lajstromai csomó. Veszprém megyei Levéltár, Veszprém.

12. Református Halotti Anyakönyv 1818-1854. 1851. év 32. foiyószám, 281. 1., illetve 91. folyószám 285. 1. Református Paróchia Irattára, Szentgál. Megjegyzem, hogy az anyakönyvezést akikor is elvégezték, ha szent- gáli születésű nem Szentgáion halt meg, de erről értesítést kaptak.

13. Megyefőnöíki jegyzőkönyvek indexe. 1851. óv. 1853, 1854. sz. Veszprém megyei Levéltár, Veszprém.

14. Petőfi Sándor összes költeményei. Szépirodalmi, Bp. i960. 477. 1.

15. Bárdos Lajos: Kicsinyek 'kórusa. Zeneműkiadó, Bp. 1972. II. füzet, 26. 1.

16. Balog Géza szentgáli tanár közlése nyomán. A faluban többen is emlékeznek a dal szövegére.

9