Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 5. szám - TANULMÁNY - Kiss Károly Ernő: Kisfaludy Sándor életútja és költői fejlődése
tával. (Kivéve a történeti drámákban, de itt a valóság kötelezi erre a költőt.) A darabok technikája kívánja-e így, vagy az anyaélmény haloványsága az oka ennek? S vajon nem ez a hiány kompenzálódik-e utóbb a szerelem intenzívebb igényével? Kiszakadása az otthoni környezetből iskoláztatásával kezdődik. Erre, mint említettem, alighanem 1782-ben került sor. (És nem Syban, mint általában tartják.) Sőt feltehető, hogy az eszes fiúcska egyes alapismereteket már otthon eltanult. Darnay Kálmán is így vélekedhetett, mert költőnkről szóló életrajzi regényében a sümegi Csukly mestert teszi meg a kis Sándor első oktatójának, akitől a betűvetés mesterségét tanulta.15 (De házitanító nyilván Téten is akadhatott, vagy akár Győrött. Mert még az is kiderülhet, hogy Kisfaludyék Győrött is laktak, legalább időközben.) Nyilvános iskolában mindenesetre itt járatta először Mihály úr a fiát, s Angyal Dávid szerint Mándl János ibognármesternél fogadott neki szállást. A győri diákoskodás 6 évig tartott. A „Két szerető szív története” c. levélregényében, melyet általában életrajzi hitelűnek tartanak, Győrre emlékezve, „6 oskoláját” említi a költő, s hogy ott „mindennemű tudományban mindég legelső volt” és „csuda talentumnak tartották”.16 E hat évből azonban egyet a normális, vagyis az elemi iskolához kell számítanunk. A II. osztályban (hogy milyen fokozatúban és mikor történt, aligha tisztázható) kellemetlen fegyelmi esete volt. Tanárának osztályozását igazságtalannak érezte, s nemcsak maga kelt ki ellene, de osztálytársait is pártjára vonta. A kiéleződött helyzetben az iskola szigora és tapintata s az apa segítsége (ezúttal bölcs mérsékletet tanúsított Mihály úr) szerencsére segített, végül is a kis delikvens bocsánatkérésével elintéződött az ügy. Erre is mint karakterére jellemző történetre emlékezik vissza a költő.17 A győri „oskolák” végeredményben jó alapot adtak a leendő költőnek. Az újabb életrajzírók is kiemelik a győri gimnázium magas színvonalát. Jeles tanárok oktatták az egykori jezsuita, de a rend eltörlése után is papi iskolában. Köztük ki kell emelnünk Fabchich Józsefet, ki egyike volt azoknak, akik a latin iskola megmagyarosodását szívükön viselték. Szenvedélyes művelője volt a magyar nyelvnek, munkása a nyelvújítás első fázisának, nyelvünk szeretetére nevelte, a régi és újabb magyar írók olvasására buzdította tanítványait. Fenyő részletesen felsorolja azokat az írókat, akiknek műveivel Kisfaludy már Győrben megismerkedhetett,18 s akik természetes magyar nyelvét irodalmivá kezdték csiszolni. Ezeknek olvasásába azonban mégsem merülhetett el nagyon. Verses visszaemlékezése szerint csak Pozsonyban kezdett magyar könyveket forgatni, addig csak deákot vagy németet olvasott,19 s a győri gimnazistának valószínűleg a szorosan vett iskolai anyagra kellett koncentrálnia figyelmét, már csak az atyai kéz közelsége miatt is. Fabchich hatása így inkább közvetve és később éri, talán annak az egykori tanítójának révén, aki később a pozsonyi kispapok önképzőkörébe bevezette, aki Gálos Rezső szerint csakis idősebb iskolatársa, később lelkes barátja, Péteri Takáts József lehetett.20 1788 tavaszán aztán a családi gyász új fordulatot hozott. Bármilyenek voltak is az erőviszonyok a Kisfaludy-házon belül, az anya elhunyta után elszakadt egy fonál, mely összetartotta a családot, s a következő iskolának messzesége tovább lazítja az apaMiú kapcsolatot. De ez majd kedvezni fog a fiú önálló törekvéseinek. ÍRÓI HIVATÁSÁNAK ÉBREDÉSE. POZSONYIBAN,, ERDÉLYBEN Ez a következő iskola, ahova az atyai akarat irányította, de amelynek szomszédságában - ha nem is éppen benne - a Parnasszus felé is lépett egyet, a pozsonyi Akadémia volt. Három évig diákoskodott itt költőnk, de már gyengülő eredménnyel. A filozófiai kurzust még csak befejezte (1788-90), de a jogon csak egy évig szerepelt, és ez végül is 444
