Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 6. szám - SZEMLE - Bertók László: Galambosi László: A láng örömei
szemben pedig a ‘középkori zsidó zsinagógát bontotta ki a kutatás (23. kép, Üj utca 11). Az elmúlt két ‘évtized napvilágra ‘hozta a kapualjak gótikus ülőfülkéinek sorát is, ezek száma és gazdagsága vetekszik a budai vát ülőfülkéinek számával (a 34. kép mutat be szép példát). A Sopron új kiadása nyomán azt is megfigyelhetjük, hogy a helyreállított házakban mindenütt - jó térkihasználással - a közművesített lakások száma nőtt (48. és 32. kép). A helyreállítás nyomvonallá lassan eléri az egykori külvárost, egy iszópen helyreállított épületet mutat be a 98. kép, az Ikva-parti Szent Lélek utcai ház végső ‘alakját a XVIII. században nyerte el, ügyes építészeti mesterfogással a kapu alá benéző látogató az Ikva-patak festői részletét pillantja meg. (98. kép, Szent Lélek utca 7.) Ugyancsak a hatvanas évek helyreállítási munkáját dicséri a Szent Lélek templom kibontott gótikus bejárata és nagy ablaka (99. kép). Gazdag a hajdani gazdapolgárnegyed is megőrzendő műemlékekben, ilyen pl. az Európa-hírű „Két mór ház”, de nem egyedülálló példa, hozzátársul a vértanú Sebestyén szobrával díszített homlokzat (120. kép) vagy a stukkódíszes mennyezetű gazdapolgár-szoba (117. kép). Könyvünk utolsó képsora napjaink Sopronéról is hírt ad, az 1960-as évek elején épült új Fenyves szállóról, az épületasztalosipari gyár új csarnokáról, vagy a jó hírű Szívszanatóriumról (150., 153., 147. kép). A könyv jónevű szerzője a könyv harmadik kiadása sajtó alá rendezésének időszakában halt meg. így a gondos jegyzetek egy része, a szerkesztés munkája az Országos Műemléki Felügyelőség kitűnő fiatal művészettörténészére, Dávid Ferencre maradt, aki saját eredményeivel is kiegészítette mestere munkáját, maga fogalmazva tizenöt kép kísérőszövegéí is a kutatás új állása szerint. Igazait adhatunk dr. Erdély Sándor vb-elnök bevezetőjének, aki megállapítja, hogy „Csataki Endre Sopronja a felszabadulás utáni holytörténetírás egyik legsikeresebb, ezért legkeresettebb alkotása”. A 6200 példányban megjelent munka, melynek megjelenését a soproni városi tanács hozzájárulása is elősegítette, bizonyára hosszú időn át a Sopronba látogatók színvonalas kézikönyve marad, és segítségével nemcsak a soproniak ismerhetik meg városuk értékeit, hanem tudós szerzőjük, Csatkai Endre ezzel a munkával is további barátokat szerez az egyik leggazdagabb magyar műemléki városnak. (Képzőművészeti Alap, 1971.) KOVÁCS JÓZSEF LÁSZLÓ Galambosi László született költő. Ahhoz a fajtához tartozik, amelyik valaha tűz köré igézte az isteneket, nyílvégre bűvölte a medvét, ráolvasással gyógyította a betegeket, varázsigékkel űzte a gonoszt. Azóta van, mióta az értelmes emberi közösség, s azóta hisz a szép szavak erejében. Abban, „hogy ki szépen kimondja a rettenetét, azzal föl is oldja”, s abban, hogy ha nevén nevezzük a jót és a rosszat, akkor a kettő párviadalában előbb-utóbb a jó diadalmaskodik. Ezért érezzük fontosnak most megjelent harmadik kötete, A láng örömei „fülén” közölt vallomását, melyben a költészetét meghatározó gyermekkori élményekre emlékezik. „Talán ez a világ jegyzett el költészettel” - írja, miközben felidézi a háborút, •a temetéseket, keresztelőiket, lakodalmakat, a színdarabokat „komolyan tanuló” falusi asszonyokat, férfiakat, a tanító-apa zenei kíséretével népdalokat éneklő parasztókat. 56) Galambosi László: A láng örömei
