Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 6. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Seres József: Három Sirály-könyv. Szántó Tibor: A Denevér-kastély; Kiss Dénes: Kányadombi indiánok, Az utolsó indián nyár
A legérdekesebb azonban, ahogyan Kiss Dénes elénk varázsolja ezeket a kamaszokat, akik „indián-harcot” terveznek a nyárra a „Kányadombon”, megmutatja a barátságokat és váratlanul kirobbanó ellentéteket, veszekedéseket és kibéküléseket. A tettek mögött mindig ott érezzük az alakok belső életét, indulatait, örömeit, szórón gá-sait, ujjongásait a sikerek, győzelmek fölött. Nem könnyű hitelesen ábrázolni a kamaszok lelkivilágát. Ügy érzem, Kiss Dénesnek sikerült. Talán azért, mert a témában saját gyermekkorát élheti át újból, s mélyítheti el már felnőtt szemmel nézve. Kétségtelen, hogy ez a belülről való ábrázolás érzelmileg is gazdagabbá, művészibbé teszi Kiss Dénes ifjúsági regényét. Mégis, különös módon mintha éppen ebből a mély átélésből, a gyermekhősök belső lelkiválágánák feltárásából fakadna a regény egyik gyengesége, a valóságábrázolás leszűkítettsége is. Hősei már-mát külön gyermek- világban élnek, amelyben a felnőttek csak futólag jelennek meg, de akkor is csak közvetlen a gyermekekre irányuló viszonylatban. Így ismerjük meg az osztályfőnököt, de senki mást az iskola .tanárai közül, s ez lehet az oka annak is, hogy Mucur szüleiről csak fél mondatban olvashatunk, pedig mégsem lehet lényegtelen, hogy nem náluk, hanem a nagyszülőknél él. Vagy valóban igaz lenne, hogy a gyerek szemében ez lényegtelen, s nem is gondolna rá soha? De irodalmi ábrázolásban még iákkor sem lehetne lényegtelennek tekintenünk. A valóságnak ilyen értelmű leszűkülése érezhető Kiss Dénes másik regényében is. Pedig Az utolsó indián nyár talán még líraibb, elmélyültebb írás és szerkezetileg is jobban elgondolt. A nyiladozó kamaszszerelem ábrázolása meghatóan tiszta és szép. Mucur romantikus, gyermekien hősies és egyben félénk szerelme egyik osztálytársa, Réka iránt annyi jellemző vonást tár föl, a gyermeki társadalom olyan kapcsolatait, viszonylatait mutatja meg, hogy erről külön tanulmányt kellene írni, és külön tanulmányozhatnák a gyermekpszichológusok is. Nem valami diákos, kamaszos szerelemről van itt szó, amely aztán rendszerint nyomtalanul eltűnik. Kiss Dénes kitűnő érzékkel, lírai mélységgel szövi egy párhuzamos diákszerelem szálait, amelynek a kihatása maradandóbbá válik. Mucur szerelmét hallgatólagos együttérzéssel pártolóan szemlélik társai. Senki se tudja, legalábbis eleinte nem tudja, hogy ugyanabba a lányba szerelmes Mucur legjobb barátja, a beteges, sánta lábú, művészi hajlamú Janii is. Igen jó írói ötlet, hogy az események külső mozgatására a titkos írású levelek hatását és megfejtését állítja. Igazi bonyodalmat tud általa teremteni, amelynek mélyén meghúzódik a mély, őszinte, valóban elszakíthatatlan barátság és a reménytelen szerelem ellentéte. Hiszen Jani tudja, hogy nem is lehetne vefcélytársa Muourmak. S a keret, hogy ennek az utolsó nyárnak a történetét, amikor még gyermek volt, a főhős akkor gondolja át, amikor a városi iskolából Jani temetésére jött haza, még fokozza a regény hatását. Megható, szomorú és vidám is ez a -könyv, s ez a -szomorúság -a gyermekolvasóban is érdeklődést és feloldó fájdalmat vált ki, mint Nemecsek halála A Pál utcai fiúkban. Azt sugallják ezek az élmények, hogy -itt visszahozhatadianul -elmúlik valami, a gyermekkor. Sajnáljuk? Talán nem, de az íróval együtt meghatott nosztalgiával gondolunk rá. ' Csaknem -minden együtt van ebben a regényben, ami m-agas szintű -művészi alkotássá emelheti. S v-alóban kiemelkedő alkotásnak is kell tekintenünk, -ahonnan már megsejthetjük az utat -a remekmű felé, h-a elhisszük, elhiszi az író üs, hogy a gyermek, a kamasz, bár megvan a maga külön világa, ben-ne él -a valóság egészében -s kapcsolatai, sőt érzelmei, gondolatai is -többrétűek. És Kiss Dénesnek talán lesz ereje ehhez a jelentős pluszhoz -i-s. SERES JÓZSEF 575
