Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 5. szám - TANULMÁNY - Marék Antal: Hajnal Gábor hatvan éves
MARÉK ANTAL Hajnal Gábor hatvan éves Dörömbölök szívetek kapuján s egyszer a szívetekbe érkezem talán. A hatvan év a számvetés éve. Nevezik az öregkor küszöbének is. Amikor az emberi élet kitolódásáról beszélünk, a hatvan év már nem is olyan nagy idő, sajnálkozásra tehát nincs okunk. Mégis itt a számvetés ideje. A költő hatvanadik életévében valamennyi verse mint egységes egész kerül vizsgálat alá. Olyan ez, mint az érettségi vizsga. Neki most az első mű megjelenésétől kell vallania. RÖVID ÉLETRAJZ A költőnek - azt hiszem nem is fontos az életrajza. A költő személytelenül él a világban, életéből csak az számít, amit alkotott. Minden más csak arra jó, hogy emlékeztessen: ember ő is, születéssel, növekvő értelemmel, kísérletezésekkel, vajúdásokkal!; örömökkel és bánatokkal. Élete valójában ott kezdődik, amikor első versét megírta, azután már csak a saját pályáján kering, a maga szabta sebességgel száguld a végtelenben. Közben titokzatos fény- és hangjeleket küld a földre az emberekhez. A sorsa az, hogy a végén elhamvadjon, mint a többi bolygó, de akkorra már felrajzolta az égre jeleit, amiket földi erő el nem tüntethet onnan. Hajnal Gábor 1912. október 4-én született Gyepüfüzesen. Iskoláit Szombathelyen és Budapesten végezte. Az érettségit követően magántisztviselő volt, 1940-től a felszabadulásig segédmunkás a Weiss Manfréd vasöntödében és a kénsavgyárban. 1945 után jogot végzett, majd egy ideig az Igazságügyminisztériumban dolgozott. 1950-től a népművelés területén tevékenykedett, majd 1957-től a Népművelés c. lap olvasó-szerkesztője. 1961 elejétől a Könyv című folyóirat szerkesztőségének tagja. Jelenleg költői és műfordítói munkásságának él. Első versei a Kolozsvári Független Üjságban, a Szép Szóban és a Pesti Naplóban jelentek meg. Első verskötete (Nem az istenekkel, önmagaddal) 1939-ben, tehát huszonhét éves korában lát napvilágot a szerző kiadásában. Még ugyanebben az évben adja ki műfordításait tartalmazó kötetét. Költészete a felszabadulás után bontakozik ki igazán, könyvei és műfordításai sűrűn követik egymást. Ismertebb verskötetei: A szegény panasza, Az épülő híd, Üj tavasz, Szeptemberi nyár, Fényküllők, Farsangtemetés, Az idő szelében, Szédül az erdő, Boszorkányéj stb. Két ifjúsági müve: A bűvös kút és Miska boldogsága. Műfordításai: Hölderlin: Empedokles és Aetnán és kisebb költemények, Hölderlin: Versek, Peter Huchel: Válogatott versek, Georg Maurer: Válogatott versek, Goethe: Pandora, Brecht: Állítsátok meg Arturo Uitl, Hölderlin: Empedokles halála, 431
