Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Benkő Károly: Erkölcs, világkép - fiatalok
sem, hogy másokat megszégyenítsen és ő kerüljön előtérbe. Ismerek olyan embereket is, akik bár nem járnak templomba, mégis becsületes, rendes emberek. Attól függetlenül, hogy talán a tízparancsolatot sem ismerik, mégis becsületük diktálja, mit tehetnek és mit nem.” (Fiú, hittanra nem járt.) „Szerintem lehet erkölcsös az az ember is, aki nem a vallás tízparancsolata szerint nevelkedett. Ismertem férfit, aki vallásos volt, mégis képes volt a barátját - pénzért - meggyilkolni. Ugyanakkor olyan kommunistát, aki hajlandó volt saját életét áldozni, csak ismerőse megmentéséért.” (Fiú, hittanra nem járt.) „Szerintem a vallás tízparancsolata már egy erkölcsi alap (ne ölj, ne lopj stb.), hiszen nem nevezhetjük erkölcsös embernek az olyant, aki ezek ellen vét. A szocialista társadalomnak is erkölcsös emberekre van szüksége - és az erkölcsösséget, vagyis alapját, a tízparancsolat adja.” (Fiú, hittanra járt.) „Egy ember értékét és jellemét nem az szabja meg, hogy hívő, vagy nem hívő.” (A kérdést nem fejtette ki. Lány. Hittanra hat évig járt.) „Az olyan ember is lehet erkölcsös, akit nem a vallás tízparancsolata szellemében neveltek. Elég nagy baj, hogy még vannak olyan szülők, akik háttérbe szorítják g pedagógusok fárasztó munkáját és otthon a gyereket vallásosnak nevelik. Szabadidejüket úgy veszik el a gyerektől, hogy templomba küldik. Bár a gyerek ezt tudja, hogy helytelen és a hátuk mögött kineveti a szülőket elmaradottságukért. Szerintem a szülők tartsák maguk között ha vallásosak, felnövő gyermeküket ne kényszerítsék bele az elmaradottságba!” (Fiú, hittanra járt.) „Nem szükséges, hogy valaki a tízparancsolatot ismerje ahhoz, hogy becsületesen, erkölcsösen, művelt ember módjára viselkedhessen. A szocialista erkölcs alapja nem a tízparancsolat, hanem a marxizmus és a leniniz- mus.” (Lány, hittanra nem járt.) 2. VAN, VAGY NINCS? KI MAGYARÁZZA MEG A KÜLÖNBSÉGET? „A vallás azt tanítja, hogy a föld az »siralom völgy« (főleg, ha azzá teszik!), és aki a földön sokat szenved, az a túlvilágon annál nagyobb boldogságban és jóban részesül. Tehát az embert a mindenbe való belenyugvásra tanítja. Köszönöm, én ebből nem kérek. A kommunista erkölcs azt vallja, hogy az ember a földi életet alakítsa át az emberhez méltóvá, hogy az utókornak könnyebb legyen az élete.” (Fiú, hittanra nem járt.) „A vallási és a kommunista erkölcs között véleményem szerint kicsi a különbség. Ugyanis mindkettő megegyezik abban, hogy az ember erkölcsös életét elősegítse. Eltér viszont abban, hogy a kommunista erkölcs nem hisz egy földöntúli lény létezésében, a vallás viszont igen.” (Fiú, hittanra 4 évig járt.) „Különbséget nem látok. Mindkét erkölcsi felfogás ugyanazokat követeli meg. Ne lopj, ne paráználkodj, felebarátod feleségét ne kívánjad . . . szerintem ezt a kommunista erkölcs is megköveteli.” (Lány, hittanra nem járt.) „Nem tudok pontos választ adni, ugyanis sem vallásos, sem kommunista nem vagyok.” (Fiú, hittanra nem járt.) „A vallási erkölcs azt tanítja, hogy az az ember lehet erkölcsös, aki az egyház tanításait követi (házassági és egyéb kérdések). A kommunista erkölcs pedig azt tanítja, hogy mindenki becsületesen dolgozzék és a KMP (!) útmutatásait kövesse.” (Lány, hittanra nem járt.) „Nem látok lényeges különbséget. A vallás szerint aki öl, az erkölcstelen, de erkölcstelen a szocialista erkölcs szerint is. Természetesen, ha valaki káromkodik, az a 342
