Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Bodri Ferenc: Szőnyi István Ady-illusztrációi

az Adytól vállalt Párizs-nosztalgiák a modernebb francia piktúra fejleményeit, a fények és árnyékok éles váltakozása Rembrandt rajongó megfigyelését igazolja. A klasszikus harmóniák és a lírai hajlam Nagybánya és Ferenczy érzékibb kezenyomát. A részben színezett művek Szőnyi későbbi rézmetszeteinek (1920-28) előképei; azok érettsége itt van alakulóban. És bár hiába keresnénk az utódok megbékélt csendjét; Ady a példa, itt még az ifjúság tüzei lobognak, a költő szelleme szárnyalóan látomásos és megkapó rajzokat sugall.

Az illusztrációkat Szőnyi talán egy tervezett Ady-kiadásba is szánhatta. Ezt látszik bizonyítani, hogy a kötet ciklusaiból két-két verset választott, bár a hat „fejezetnek”

SZŐNYI ISTVÁN: FÖLSZÁLLOTT A PÁVA

274