Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 3. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: Egry József-emlékkiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

sebesült Egry a Balaton mellé került hadikórházba, majd házasságkötése után itt telepedett le egész életére. Testi és lelki felépülése az ismerős, hazai tájban festészetét is új lehetőségek felé terelte.

A társadalmi feszültség, mely a háború és a forradalmak hatására Egryben is visszhangot keltett, a Vörös igazság című festményben jelentkezett legélesebben. A megfogalmazás jelképes: az előreáramló tömeg fölé fénylő alak, a szabadság géniusza magasodik.

Az 1919 táján keletkezett Vörös igazság közvetlen szomszédai voltak a kiállításon a Naplemente (1920) és a Napfelkelte (1921) című festmények. A három képet a kifejezési eszközök bizonyos hasonlósága egységbe fogja, ugyanakkor Egry művészetének ekkori átalakulása is rajtuk szemlélhető legtisztábban. A Vörös igazság megváltóként felmagasló figuráját az önmagából sugárzó fény emeli a szimbólumok világába. A másik két kép hasonló kompozíciója mellett sem szimbolikus, minden részletük a látvány elemeivel logikusan magyarázható. A Naplemente égiteste súlyos fénycsóvákkal nehezedik a tájra, sugarai zaklatott hatású sávokra bontják a kép felületét. Az egy évvel később festett Napfelkelte egy kis lépéssel még közelebb van a természeti jelenséghez.

A lázadó indulat, aminek nyomait a - leginkább expresszionistának nevezhető - képek egyértelműen mutatják, nem tűnt el sem Egry életéből, sem festményeiből, csak alanya lett más, s a megjelenése módosult. A Balaton ragadta meg „csudás értékeivel”, a balatoni témák adtak indítékot bensője kivetítéséhez. A Vihar a Balatonon (1921), a Balatoni halászok (1923), a Délibábos párás fények (1925 k), a Kain és Ábel (1926) című festmények nemcsak az elemek és a velük és egymással küzdő emberek harcát, de a festő vívódásait is tükrözik. Ugyanakkor kifejezési eszközei is módosultak. A vaskos, zsíros hatású festékanyagot az olaj és pasztell egyéni alkalmazása váltotta fel, általa könnyedebbé, levegősebbé váltak képei. Komponálásmódja is átgondolt, sok művén kristályosán tiszta lett. A Balatoni halászok ritmusos, kemény mozdulatait lágy hullámok lengik át. A Délibábos párás fények földjének ívei közül a torony, a fa, az állatok és a szántó ember függőlegesei törnek föl a kékes párák függönyei közé. A Kain és Ábel drámáját ábrázoló képen a természeti és emberi erők küzdelmét a sötét és világos, a meleg és hideg színek festői foltjai, az élesen húzott ferdék, az égbolt világos sávjának ék-alakja, a széltől tépett fa és a gyilkos testvér ellentétes hajlása teszik vizuálisan indokolttá.

A feszültséggel teli képek mellett - és után - keletkezettek egyik részén nagyobb szerepet kapott a nyugalom, az áhítat. Az Önarckép napsütésben (1927) átszellemülten felfelé tekintő festője, a Horgászó (1925) és a Delelés (1927) időtlen nyugalma, a Szent Kristóf a Balatonnál (1927) és a Szent Kristóf a faluban (1927) balatoni és paraszti környezetbe átültetett látomása az önmagával és a világgal időlegesen és részben megbékélő ember megható vallomása. Azt azonban Egry életművének sem erre, sem későbbi szakaszára nem mondhatjuk, hogy teljesen eltűnt belőle a lázadás, a társadalmi gondokat tükröző feszültség. A Tűz (1925), a Szegény halászok (1929), a Kikiáltó (1929), a későbbiek közül a Krisztus a pribékek között, a Töviskoszorús krisztus (1940 k), valamint az egész életét végigkísérő önarcképei, melyek a lélek legmélyebb szenvedéseiről tudósítanak, hol megdöbbentő nyíltsággal, hol Jézus megjelenítéséhez kölcsönözve önmaga formáit, a legkézenfekvőbb cáfolatai annak a máig kísérő tévedésnek, amely szerint Egry elefántcsont-tornyából csak balatoni fényekre és párákra nyílott kilátás. Ha csak tájképeit és beléjük komponált alakjait tekintjük, akkor is látnunk kell, hogy Egry nem volt csak a természeti szépségek önfeledt lírikusa. Akár balatoni, akár tátrai, akár itáliai tájakat és embereket ábrázolt, mindig az azonosulás hangján szólalt meg. Viszonya a környező világhoz, elsősorban a balatonihoz közvetlen volt, s ezt a közvetlen kapcsolatot nagy megjelenítő erővel tudta képpé alakí266