Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 2. szám - MŰVÉSZETRŐL - MŰVÉSZEKRŐL - Bozóky Mária: Rozanits Tibor grafikusművészről

■Hogyne vonatkozna 'mindez a grafikára, .mely állatit nem csupán a szénnel, ir'óui- nal rajzodit műveket értjük, 'hanem olyan alkotásokat lis, melyek el sem tudjuk sorolni, hányféleképpen főttek létre. Jellemző jelenség ez a mali művész nyugtalanságára, kísérleteire, kísérletező- és alkotókedvére.- Egy !„Merz” vagy dadaiifiba alkotás résziben a türelmetlenséget jelzi, hagy tadhnii- kaiilag nem volt íképes kitartóbb, művesöhb munkára, de az új „romantikák” - Jiogy csak a 'legmerészebb s legkalandosabb Salvador Dali egy-egy művét vogyülk (pl. „Tájkép alakokkal”) - egyaránt készül tussal, karccal és ecsettel . . .

Mai mondanivalónkban ott van ugyanis a „fcimondiha'tadanság”: az emberi kultúra felgyülemlett gazdagsága, tánnyalliatóssága, mélysége s kapaszkodása - a csillagokig ... A művész szintié biztosítékát látja abban, hogy „nem úszik el” mondanivalójában, ha igényes, -.fárasztó, die megbízható technikát választ: ha kitartóan tud foglalkozni -művével s nem csapja össze. Ha ebben a figyelmes, feszült munkában a régi mesterek türelmével, odaadásával tudja kivetíteni, laissankinlt .kimunkálni gondolatait — hiszen a mai tempó sebességet, könnyedséget, türelmetlenséget kívánna s a nézőt is meg lőhet téveszteni a mű tartalmi vérszegénységével.

Rozanits Tibor .grafikusművész bevallottan két irányból alakította ki látásmódját, azt a vizuális erő-energia-tartálékat, melyből a művésznek egész alkotása folyamán meníüeniie kell: ott szerepel ihletői .közt Dürer, Rembrandt, Lucas van Leyden, s Greco, Dürer s Ríembrandit, egyáltalán a XVI. századbéli .német s .németalföldi mesterek ha- sonllókiéppen gondosan.Ibeleágyazták a mű rejtett .tartalmi mondanivalóját a „tadmukai” kivitelbe... ”A moderneket. .. mindnyájukat. . . pedig csak nézem” - jegyzi meg Rozanits.

ROZONITS TIBOR: KRÉTA