Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Gál István: Lajtha László utolsó éveihez

Tudtunk arról, hogy Ortutay Gyula a rádióban kezdeményezett inépdal-ihaaglemez- a'koiájánalk 6 vdk a Ildiibe. Országos, sőt váilágsálkiart először a -pártatlan Hortobágy filmhez írt zenéjével aratott. Ennek szövegkönyvét Móricz Zsligmoind írtba,, rendezője pedig a svájci származásé Georg Hollering, akinek ezután még számos hasonló néprajzi filmje készült és aiki ima Londonban az Academy nevű tudományos mozi tulajdonosa.

Személyesen mégis csak a második világháború után Ibalálikoztam vele. Rögtön az első találkozásnál imiindazit a jót, atmlit -róla hallottam, perceiken Ibelüil fölisimieiribem személyében. Rámenős tárgyalási készség, .habozás nélküli dö-nitőkiépessiég, precíz szaktudás, az európai éis a magyar zene rajongása mind megnyilatkozott azon a .tanácskozáson, amelyre mfiimt tolmács kísértem el a British -Council két vezetőjét, M-cNab-et 'ás Luca-st a Rádiónál 1946 elején tett első látogatására. Lajth.t aqgölul és Ifranciául úgy forgatta a szót, akárcsak a két vendég. (Igaz, O-rtutay sem maradt hátra angol tudásban). A Ikezdeményezés angol részről indult. Mint a többi szövetséges nagyhatalom, az angolok is nagy zenei hanglemezajánidékíkal lepték ímeg a rádiót, a magyar—angol kukúrkupcsoiatók első demonstratív lépéseként, lévén a zene a legmemzetiközibb műfaj. Lajtha sziporkázott a külföldi vendégeik szórakoztatásává!, a imoidern. és persze a klasszikus angol zene nagyjairól való alapos ismeretségét csillogtatva. A modern angol zene századfordulóig visszanyúló iteljesítményei, a legnagyobb angol zeneszerzők művei is, teljesen ismeretlenek -voltak akikor mlég Magyarországon. A két angol közül Lucas volt a zenei szakértő, ákinék valóiban szívügye volt az angol zene 'nagyságainak és azok allkotásáinák bemutatása. Ez volt az indítása annak a kiterjedt, ma már hét-ről-hétre és napról-napra észlelhető állandó angol zenei programnak, amelyet a magyar rádió műsorán -tart.

Nem utolsó sorban Lajltha tájékozottságának és ifélíbuzdalásánalk Iköszönihető, -h-ogy a British Council rögtön az első illusztris angol vendégeik között a kartács angol zene két nagy alakját hívta meg Magyarországra. Az egyik a színes, ezermester és ma ,,a királyné muzsikusa” címmel ikitiinibetétt Sir Arthur Bliss,, a másik az akikor fiatal angol zeneszerz-őgeneráció B,ritten melletti .nagysága, Michael Tippett '(ma italán még minidig a legeredetibb angol zeneszerző). Mindkettőjüknek, bár más körökben, de vallóban frenetikus sikerük volt. ©üss Budapest (társadalmi, sőt éjjeli életét íis tBölkavarta, és a sajtó hetekig visszhangzott nem mindig művészi (tevékenységétől. Tippett éppen az ellenkezője, -meggyiőződéses -szocialista, a népi és munikásidámiák földolgozója, és zeneművészhez illőbb magaüartású komoly muzsikus.

Laljitha itt 'barátkozott össze a British Council vezetőivel annyira, hogy egyéves 'meghívást kapott Angliába. Kinti tevékenységének legfőbb eredménye a III. szimfónia megírása. T. S. Eliot Gyilkosság a fcnbedráiisban c. művéhez kéritek föl a kísérőzene írására, ebből támadt aztán a szimfónia. Ez természetesen alkalmat adott neki Eliot-,tál váló ’barátság ímegíkötásére. -Egy másik akkori ismeretsége a nagy spanyol diplomatával, Salvador y Madaríiagával való összebarátkozása. Madariaga akkor az oxfordi egyeltem spanyol professzora volt. A két latinos, ipenge-élesiségű -agy számos diskurzusban kötötte meg egy életre szóló barátságát, amelynek mindkettőjükhöz nem méltatlan, ide inkább nagyon is jellemző közös dokumentuma a nem egészen Ibefejeaett vtgoípena.

Mire Lajtha hazakerült Angliából, az itthoni politiikai változások nem nyújtottak módot rá, (hogy a rádiónál ifólytassia zenei osztályvezetői tevékenységét. Háború alatti roppant méretű székelyföldi és észalkerdályi -népdalgyűjtéseit foglalta testes zenei monográfiákba; ezek csak első kötetei voltaik sorozatának. A Baritok—K-odály-gyűjt-é;s, a Magyar Népzene Tára még nem indult mieg ükkor, Lajtha viszont saját gyűjtését küllőn akarta publikálni. 1952-ben Kossuth-díjait is kapott özeikért. Régi erdélyi anyaga fogytán ragyogó -ötlete támadt, amely példátlan ímeglepiédássél szolgált. A történettudomány és a néprajz tanúsága szerint a honfoglaló magyarság nyugati gyepűjét székely határ179