Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 2. szám - Somlay Szabó József: Piros alma (elbeszélés)
- Alig balt meg az anyánk, már idegen asszonyt akar... Inkább akasztaná föl magát! . . . Most ity niánjje szolt, de a szavaikkal együtt a könnye is megindult:- Eszerint: fucos a haznmentásünknek! A lány osaik perceik múlva értette, mit mondott.- Ti haza akartaitok (jönni? - Még a szálját is nyitva feledbe. - Én meg arra gon- doil'bam, bo,gy végleg otthagyom ... és. .. és... itt maradok nálatok!... - szava zokogásba fúlt. Nem tudtak szólni se egymáshoz, se a kicsihez, aki előbb egyenként kezdte kiszedni iés szétdoibáilni az almákat a padlón, majd az egész szatyor tartalmát kiborította. Tapsolt a kezével, ahogy szétgurult a sok piros alma. KOVÁTS ALBERT; TÁJ-EMBER 144
/
