Életünk, 1972 (10. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 1. szám - Paku Imre: Bárdosi Németh János

Oly enyhe-kék a tolnai halár, mintha egy latin verset mondanál, csupa színjáték ősszel a mező,

ha Zala-táján esik az eső, de Pest-közeiben piros láng remeg, érzed: az ország szíve az neked.

(Utók, tájaik, 1952)

Embereket, tájakat így szeretni és szerettetni költészetének haszna és nyereség az olvasónak.

Bárdosi Németh János költészete és közhasznú feladatvállalása szoros egységben találkozik egymással: egyik a másikat kiegészíti, igazolja jogosultságát. Mivel mostan lírájáról szóló ttunk, másnemű köteteit röviden jellemezzük, regényéit iped-ig saját vallomásával érintjük. Időköziben -tehát három regényt írt és egy esszékötetet is közreadott. Ez utóbbi Elet és irodalom címen, 1937-feen jelent meg szerkesztői-szervezői munkájának termiekéként. Az írott Kőben közölte e kötetének darabjait, művelődéspolitikai nézeteit, költői eszményeit, elődeinek meg kortársainak korszakos jelen tőségét taglalja egy-cgy alkalom vagy kötetük megjelenése ürügyén. Azt lelhet mondani: e kötet mindazt előadja, amit versekben -nem mondhatott el, nem részletezhetett.

„Regényeim is inkább a líra műfajába illőik, részeiben, lírai futamaiban érzem csak magamat - vallja őszintén és bizalmasan. - Még a Jégeső (1930) a 1-qgkerak-dblb, 'tele gyerekkori bárdoisi nyarak (1908-1914) tündéri képeivel. A Zsellérekben (1934) a szándék szlép, Kardos László a Nyugatban, Veres Péter a Szocializmusban rámutattak eredőjére és zavaraira. Én ma már élesebben látóim mondandóját és megformálásának sok-sok hibáját. Igazán csak részeiben vállalom. Talán a szép B-e'tlehemes emlék a 1-eg- tnaradándóSbb: ezt dicsérte Tihu-rzó Gábor is a Magyar Kultúrában, talán nem indokolatlanul a Tamási Áronois szépségéért. Ami mozgatta, megvalósult 1945 után, ha nem is láttam a végső megoldást tisztán. De -ezt (mentségemre legyen!) .más se látta pontosabban. Sok része verseimben szebben felszívódott. Például a Vacsoracsiillagban: a Tiltott szerelem, Népművelés című verseimben. Vagy a Szegény országban -még a célt mutató: Földeim ölén, Kuli, Alföldi utazás vagy a Szegény ország című verseim.” Napfogyatkozás (1939) című regényével együtt egész életműve a költői hasznosságot szolgálja.

Ö a hasznos költő! Életfeladatának ezt tekintve és elfogadva, bizton foglalhat helyet mindenkor Dunámnál nagyjainak, választottainak társaságában, az -érdemdús öregek tanácsában, a két kétezer éves város - Szombathely meg Pécs - falain belül (i-ntra mu-ros) és kívül, Dunántúlon (extra muros).

Illesse tiszteletünk és köszöntésünk.-Bárdosi Németh János a Dunántúl hasznos költője!

D