Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám - MŰVÉSZETRŐL-MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: Vedres Márk
HEHLER LÁSZLÓ Vedres Márk „Ha magyar szobrok között elfog az eílkeseredettsóg, egy reménység vigasztal meg: - Van valakink lent Firenzében mégis. Valaki, aki művész és tud szobrokat csinálni. Es szeretettel és meghittséggel ejtjük ki a mi firenzei vigasztalónk nevét, Vedres Márkét..” Az idézett mondatokat Bölöni György írta 1911-iben (Auróra, 1911. II. sz.). Hatvan év távolából vizsgálva a század első évtizedeinek magyar szobrász-művészetét, nem találjuk túlzónak Bölöni szavait. Az új magyar szobrászművészet -nagy (hátránnyal -indult. Nem voltak elődei, akik példát mutathatták volna, akiktől formai gazdagságot és haladó szellemet örökölhettek volna az új tehetségek. Nem voltak kedvezőek a társadalmi -körülmények seim. A (közönség tehetős rétege, amelyik a -nagy költséggel járó szobrok születését elősegíthette volna, elmaradott ízléssel közeledett hozzá, a plasztika eredeti céljaitól, feladataitól idegen követelésekkel állta útját a kibontakozásnak. Az első önálló lépést megkísérlő Ferenczy István fáradozása érdektelenségbe fulladt. Izsó Miklóst, akinek eredeti tehetségre valló munkássága alapul szolgálhatott volna az -utána (következők munkájához, korai halála akadályozta meg a megkezdett út végigjárásában. B-écs és München neobarokk és akadémikus művészete erősen hatott Magyarországon, mintegy hivatalos művészete volt a századforduló évtized cinok. Árnyékában -a naturalizmus, a zsanér-plasztika kapott lábra, melynek számos művelője és vásárlója akadt ebben az időben. Velük kellett felvennie a harcot -an-n-ak a néhány többre, újra törekvő művésznek, akik a szobrászatban is korszerű -művészetre törekedték. N-éhány magányos művész kitartó -munkája hozta meg a imagyar plasztikának azt a -megújulását, -ami a festészetben Nagybánya és a Nyolcak révén egy-egy csoport eredménye volt. Az úttörőik közül is az első Vedres Márk, akit a tizes évektől kezdődően Beck Ö. Fülöp, Fémes Beck Vilmos, Mcdgyessy Ferenc és Ferenczy Béni követett. Vedres Márk száz éve, 187c. szeptember 13-án -született az akkori Magyarországhoz tartozó U-ngváron. Szobrász! pályája szülővárosában indult: az agyagipari középiskolában tanult négy évig, majd a fcerámiagyáitban dolgozott. Némi pénz összegyűjtése után külföldön gyarapította tudását. Először Drezdában tájékozódott, -majd Münchenbe ment (1895), ahol egy szobrász -műhelyében kereste kenyerét, miközben „bejárt Holtlósy -magániskolájába is, ahol éppen akkor a legbensőségesebb termószettanu-lmány jegyében folyt a munk-a. Itt megerősödött a rajza”. (Lyka Károly: Szobrászatunik a század-fordulón). Müncheniből - Hollósy Simon biztatására - Franciaországba indult. Előbb Lill-enben a fcerámiagyáriban, majd egy szobrász -műhelyében dolgozott, dekoratív figurákat mintázott. Tanult és gyűjtögette a pénzt a nagyobb lehetőségek -eléréséhez. Liílle-ből Párizsiba telepedett át, a világ akkori művészeti fővárosába. Mint sok más fiatal imagyar -művész - például Ferenczy Károly, Iványi- Grünwald Béla, Csók István, G-l-atz Oszkár, Kernsto-k Károly - ő is a Julian Akadémián tanult, Jean Paul Laurens osztályán. Igaz-i mestere azonban a íkor -szobrász-csillaga, Auguste Rodin volt. Ja-szimowski nevű lengyel szobrász segítségével jutott el Vedres Márk Rodinhez, -aki barátsággal fogadta és tanácsokkal látta el a fiatal magyar művészt. I1
