Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 6. szám - EMLÉKEZÜNK - Könczöl Imre: Bán Aladár

emlékezünk

KÖNCZÖL IMRE

Bán Aladár

Első finn tárgyú tanulmánya 1895-ben - egyetemi hallgató korában - jelent meg a Magyar Szemlében, és 1960-ban - élete utolsó napjaiban - miág egy gyűjteményes finnugor néprajzi kötet tervét ikászítgette remegő, öreges foetűivél. A két évszám közé eső hat és fél évtizedben mindig a finnugor néprajz, népköltészet és irodalom kutatása, ismiantetése és népszerűsítése állt élete középpontjában. Amint egyik öregkori epigrammájában írta:

Finn és észt testvért a magyarhoz vágytam ölelni És ez a. hő érzés szabta meg életutam.

Ilyen irányú munkássága alapján joggal tarthatjuk .számon a finnugor kulturális kapcsolatok egyik legkiemelkedőbb egyéni Ságéiként.

A finnugor nyefvrokanság kérdésével foglalkozó nyelvészeik mellett 'elsősorban Bán Aladár és Vilkár Béla érdeme, hogy a rokon népeik kultúrája, néprajza, népköltészete és irodalma iránt szélesebb körű érdeklődés bontakozott ki hazánkban. Vikár nagyobb .művésze volt a nyelvnek, fordításai finomabbak, árnyaltabhak, tökéletesebbek, Bán Aladár viszont mozgékonyabb, sokoldalúbb; ia lexikonok szerint költő, műfordító, irodalomtörténész, folklorista és hozzátehetjük ebihez, hogy kiváló szervező és „kultúrdiplomata” volt. Kezdeményezései, -törekvései jelentősek v-olltak a maguk korában és Képes Géza i960, február 25-én (keltezett verses levelének tanúsága szerint példát és ösztönzést adtak a fiatalabbaknak.

Én úgy nézlek, mint az öreg sast nézi az if jabb,

nézem az őst, aki most nyugszik a fészke ölén Ámde a szárnya az égbolt kék vizeit hasította: hullám, szikla, sziget megbabonázva figyelt.

Hajdani büszke, merész repülésed látta az ifjú

s a ragyogó tanítást nem tagadom soha meg. ..

(Bán Aladárnak. = A várpalotai Krúdy Gyula Könyvtáriban őrzött kéziratból.)

523