Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Fekete Zoltán: Találkozás egy közösséggel
FEKETE ZOLTÁN Találkozás egy községgel- Ízlésfelmérés Soprontól 8 ikm-re délkeletre a 84-cs főútvonal, a győr—sopron-ebenfurti vasút és a Fertő tó közötti területen találjuk Balf kisközséget. Számtalanszor megfordultam a faluban. Először 10 éves koromban. Ide hozott nagyapám „német szót” tanulni. Itt kellett volna „cseregyereknek” lennem. Hogy — akkori örömömre — mégsem maradtam a községben, az nagyapám makacsságán múlott. Már akikor megcsodáltam kapu nélküli udvarait. Emlékszem álmiélkodásomra, melyet a rábaközi építészethez szokott szememnek az itt látott furcsa építésű házaik ökoztak. Ettől kezdve aztán se szeri, se száma balti útjaimnak. Előbb csak kirándulásiból, szórakozásból, Fertőre menet, később hivatalból. De mennyire más járni egy községben, vagy találkozni egy községgel. A találkozások ritkábbak és talán egy életreszóló élményt, élhatározást adnak, adhatnak. Ilyen igazi, élményt adó találkozásom több is volt ezzel a községgel. írni azonban csak az utolsóról akarok, mivel az előzőeknek (még középiskolás voltam 44—45-foen) inkább csak érzelmeimmel voltam résztvevője. A látottak, történtek lényegét csak jóval később értettem meg. Ez az utolsó találkozás már tudatos volt. Kerestem a községet, hogy színházikul túrára vonatkozó felmérést készítsek egy „telepes” falutól. A község Hallgassuk meg, mit mondanak magukról, községükről: „Balf község lakói vagyunk összesen 860-án. Közülünk mintegy 40 a német nemzetiségű „őslakos”, csaknem 300-an már itt születtünk, többségünk azonban 1946 májusában települt ide Rábatamásiból, Párádról, Nemeskérről, a távoli Hajdúságból. A Balfot körülölelő dombok egyikén áll régi templomunk, melyet az oklevelek már 1336 óta említenek. A középkorban várfallal vették körül, még a temetőt is. A régi írások tanúsítják, hogy már a rómaiak is ismerték és lakták ezt a vidéket. A honfoglalás után 1199-ből származó oklevél említi először Balfot, akkor még Farlkasd néven. Ezekben az időkben többféle változatban is megtalálható: Farkasfalva, Evese, Vals, Wolf, Wölfs. A község mai nevének kialakulása később következett be. Bolza, Bolf néven, majd ebből alakult 'ki a mai Balf. Termelőszövetkezet és dolgozó! A falu keresőinek 51%-a mezőgazdaságban dolgozik. A megművelhető terület (1300 kát. hold) 38,5°/ő szántó; a szőlő 10%; a többi rét és legelő. 1949-ben alakult az dlső termelőszövetkezet 25 taggal. Az ellenforradalom után másik tsz is alakul. i96oJban 44
