Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - KRÓNIKA - Kuntár Lajos: A kőszegi törzsolvasók
vásárolt, így természetes, hogy az ennél többet vásárlók könyvre fordított évi átlaga 700-400 faiint között mozog. A könyvtár könyvállományával harmincötén (28,4%) 'elégedetlenek. Az idősebbek a kapitalista könyvkiadás bestsellereit, a fiatalok az 'útikönyveket, a krimi és a humor irodalmát szeretnék beszereztetni. Néhányan a 'példányszámok emelését kívánják. Természetesen mindkét kívánság csaik irésdben teljesülhet. Az elsőt a művelődéspolitika, az utóbbiakat pedig a pénzügyi lehetőség korlátozza. Egyébként a könyvállomány jó összetétele, az igényeket megközelítő tény tükröződik abban a körülményben, hogy a 123 törzsolvasó közül mindössze 38 (}0,t)0;o) szerez kiegészítést más forrásból. Mégpedig huszonegyen közkönyvtárból (elsősorban a szombathelyi megyei könyvtárból) pótolják olvasnivalóikat, tizenheten pedig ismerőseik könyveit kérik kölcsön. A válaszok alapján tehát végeredményben a törzsolvasók 13,8 százalékánál áll fenn a régi könyvkiadás selejtes Arodáimának mérgezési lehetősége. A kölcsönzés gyakoriságáról 3 személy a hetenkénti alkalmat jelölte meg. Öik a könyvtár legszorgalmasabb olvasói. A többség, szám szerint hetvennégyen (60,1 !lo) 20-30 esetben kölcsönöztek az elmúlt évben. Érdekes a kivett könyvekről alkotható kép. A válaszok szerint 47 személy (i8,2°ia) 2- 3, 55 (44,7%) 4- 5, 18 (i4,6°/o) 6 és 3 (o,5°/o) 7 kötetet kölcsönzött egy szer-egyszer. Az olvasói intenzitás érthetően magas: 98 (79,7%) olvasó állította, hogy 1970-ben 50-150 kötet között vett ki könyvet a könyvtáriból. Egyébként a gyakran kölcsönzők is 3- 4 kötetet visznek el átlagban alkalmanként. 4A könyv kétségtelenül egyik legfomtosább és legáltalánosabb művelődési eszköz. Mozgékony és könnyen hozzáférhető. A művelődés további csatornái közül a rádió, a televízió, a mozi és a sajtótermékek ihatnak tömegesen az emlberékre. Mégpedig külön-külön és együttesen is. Mert a csatornák közt nagy lés állandó a kölcsönhatás. A mérték azonban még nem ismert. Ezért is kell idődként megvizsgálni a helyzetet, konkréttá tenni a képet. A szocialista társadalmi rend természetszerűleg teszi lehetővé minden polgára számára a művelődést. Egyre növdkvő mértékben biztosítja hozzá a szabad időt is. Ösztönöz a lehetőségekkel való élésre, a különféle művelődési csatornák igénybevételére. A társadalmi ráhatások egyénenként más és más formában, különösen pedig eltérő mértékben realizálódnák. A kőszegi 'törzsolvasók közt végzett vizsgálódás arra is lehetőséget ad, hogy láttassuk a legjobb olvasók művelődési viszonyait, különösen pedig az olvasás kapcsolódását a művelődés egyéb területeihez. A művelődésre rendelkezésre álló szabad időt nehéz megállapítani. Az emberek többségénél igen változó, így a hozzávetőlegesség is nagy bizonytalanságot takar. A 123 törzsolvasó közül közel 50 százalék (60 személy) vallotta, hogy hetedként 15-30 órát fordít művelődésre. A korcsoportok szerint a 20-24 éveseknél a legalacsonyabb ez az idő, érdekes, hogy .a 25-59 év közöttiek is fordítanak viszont annyi időt a művelődésre, mint a nyugdíjasok. Az olvasásra 61-en (4g,ó°k) 5-10, 27,-an (18,7°/o) 20, a többiek ennél is több órát fordítanak hetenként. Az olvasás helyéül egy személy kivételével valamennyien az otthont jelölték meg. A könyvtár jelenlegi viszonyaira utál az a tény, hogy csak 34-en (27,6%) olvasnák a könyvtáriban. Nincs különösebb jelentősége, de jellemző az emberek időbeosztására, hogy közel 80 százalék csak teste olvas. Mivel erre az időre esik a televízió fő adási ideje is, az olvasás és a tvmézés fezért kerül .ütközésbe. A televízió adásait 111 törzsolvasó (90,2%) nézi rendszeresen. 82 (66,7%) az otthonában, 29 pedig másutt. Jól kifejeződik a tv rendkívüli jelentősége, hogy a hatóköréből kimaradt 12 .személy közül 7 hatvan éven felüli, ők tehát életkori adottságaik miatt tartoznak a nem nézők közé. 479
