Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 5. szám - TANULMÁNY - Biró Friderika: A falusi ház és lakás mint a hagyományos paraszti-népi életforma tárgyi kerete
építmények együttesének, a telekelrendezésnek - sántán a korabeli gazdasági feltételektől függő - átalakulását, az adott (korszak építészeti-technikai színvonalát .és megnyilvánulását a lakóépületben és a melléképületeikben, a szorosabban vett lakóház alaprajzi- szerkezeti fejlődését, lakóterének a bővülő szükségletek szerint történő differenciálódását, a lakás-berendezési tárgyak, használati eszközök és bútorok számát, minőségét, etnlilkai-esiztéüikal jellegzetességét és színvonalát, eme berendezési-komplexusok korszakonként történő átalakulását, a bennük megnyilvánuló ízlést, ösztönös és tudatos ala- kító, díszítő szándékot, a lakásban zajló életet, a lakás használatát, „élését”, a lakást - mint a mindenkori paraszti életforma egyfajta tárgyi keretét. Eim-e kritériumok és FALUKÉP BAJÁNSENYÉN vizsgálati szempontok álapján minősült a jobbágypacaszti 'korszak lakáskultúrája a leg- tradicionálisabbnak s agyiben mozgása olyan átmeneti, felbomló folyamatnak, amelyben a regionális etnikai tartalmi és formai legyek külön-külön és együttesen Is alapvető változáson és átcsoportosuláson esteik át. Az egy korszakon (belül az átalakulás (a házakat és a (lakást illetően) természetszerűleg több formaváltozaton keresztül zajlott és zajlik le. A ház- és lafcásművekség új korszaka - ezúttal a polgári-paraszti — nem merev szakítás az előhbenivel, elemiéinek egy része átmegy aiz új korszak építészeti és lakásműveltségbeli teljesítményébe, ill. azok ott átalakulhatnak és átalakulnak a tolerancia határain belül, néha azon túl is. A polgári-paraszti lákásműveltség a regionális etnikai tradíciók kereteit bizonyos értelemben kitágítja, amennyiben új, miás szociális környezetből származó tárgyakat, bútorokat, elrendezési formákat vesz át; más vonatkozásban pedig a szorosan vett régibb, eredetibb, tradicionális elemek és jegyek jórészét elveszti, mert az új gazdasági-társadalmi helyzet s az ezekben épülő összes determináns körülmény beépülésüket nem teszi lehetővé. Mindenesetre ez a korszák is jól elkülöníthető letnikai-kulturáiis egységet alkot, mintegy új tradíoiót teremt a ház- és lakás- művészetben. A polgári korszak első világháború utáni szakasza és a felszabadulás utáni közel negyed évszázad a ház- és lakásművéltsiég szempontjából szintén átmeneti korszak, olyan átmenet, .amely már /fokozatosan szakít a .regionális tradícióikkal «és cinikus szempontból egyre „jellegtelenebb” (külsőt ölt, bár itt-ott őriz és őrizhet eünikus elemeket, de már csak elemeiket! Az őrségi népi iház- és ilakás/műveltségnek ez a szaka
