Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 4. szám - SZEMLE - Cs. Nagy István: Vasvári István gyermekversei
a folyóiratról és szerkesztőjéről megjelent írásokról, további .szolgálatára az egyre nyilvánvalóbb és erősbödő hazai és európai érdeklődésnek, az elkerülhetetlen Kassák-monográ- fiának. Rónay György kiváló könyve is erre serkent: Kassák írásainak összegyűjtésére és kiCS. NAGY ISTVÁN Vasvári István (lírájának szocialista eszmeisége, a felszabadulás őszinte átélése a mozgalmi lapokban, szavalókönyvekben, antológiákban megjelent gyermekverseire is jellemző (A Vörös Hadsereg, Süt már a nap). A fasizmus által halálra szánt ifjúság után a férfikorban lassan érlelődött Vasvári hangosságtól mentes hűségű, megszenvedett költészete. A Végső áron. c. negyedszázados válogatással egyidobén jelent meg első gyermekvers-kötete Tíz kicsi ló címen (Móra Kiadó 1964). Egyetlen vers, A gyár kivételével a természet a kizárólagos téma. Gyakori a mesés állat- seregeltetés. Ezen belül többször ismétlődik a bál-motívum (Mezei bál, Készülődés). Az ötlet régi, Vasvárinál éppen a reálisa részletek hatnak frissen. Hangulatos a Szemle alliteráló katonai parádéja. A seregei tetők közül a jó tempóban előadott kis csali mese a legművészibb, a kötet-címadó Tíz kicsi ló. Igaz óvodás nyelv és szemlélet (ami távolról sem esztétikai értékítélet) - a tapasztalati és a képzeleti egymásba játszása. Elindul tíz valóságos csikó, áttűnnek egy valószínűtlenül messzi világba, s valóságos nosztalgiáiktól űzetve megtérnek zabropogtatva. Az egybefogó ismétlés csattanó- változata visszahozza saját közegükbe a kisasszon y léptű tál to Síj e 1 ö 1 tek et. Csupa bumfordi báj, tavasz-sóvárgás és családmeleg a téli áltnú medvék természetrajza: Száraz az ág, szól nyargalja, elmosódik az ég alja - dirmeg-durmog-dörmög ő; derékalja puszta kő. (Mackók álma) Máshol az állattani ismeretnyújtást antropo- morfizáló életképpel oldja meg, mint a harmadik osztályos olvasókönyvből ismert kitűnő állatversben (Békaétlap). A természeti jelenségeket vagy a gyermekkel életi át, pl. egy adására, értvén elsőül az „Izmusokat”, a tanulmányokat. Éneikül minden megjelent részlet (Rónaynál, az 1957-es Nagyvilágban és másutt), a MA-reprint ugyanígy, a nagyszerű életmű töredéke csupán. A jéghegy vízből kiálló hányada. felhőjáték-fantáziában (Felhők), vagy a természeten belül teremt nézőpontokat, relációkat: fenyő és szél, kecske és eső között (Szél, Eső). Versformában változatosak, kqpiségükben gyermekszabásúaik,, egész szövetükben megbízható minőségűek Vasvári gyermekversei. Második gyermekvers-kötete is a Móránál jelent meg (1971). Ez az új válogatás az esztendő rendjét követi, ahogy Csanádi, Takáts és mások kötetei vagy az antológiák. Ez azonban semmiképpen sem merev keret, hiszen vannak időhöz nem köthető, az év-menetrendbe ötletszerűen belépő versek, magukat itt is, ott is jól érzők. Térben is meglehetős távolságokat fog át a kötet versvilága, az egzotikumig, a csillagokig és a képzeleti dimenziókig. A kőit étnek nincsenek hökkentő bravurú meglepetései, rafinált kísérletei, látványos formajátékai, sokkal inkább az egyensúly, a biztonság, a derű-sugárzás határozza meg hangulati és formai karakterét. Vasvári humánus látása, kiküzdött embersége van jelen a gyermekversek oldottabb környezetéiben is. Úgy tűnik, a költő tartalmas érzelmei, avatott mozdulatai elég esztétikai energiával töltik föl a kellemesen megformált huszonkét verset. Megint szembeötlő az állatversek seregel- tető típusa, ez azonban semmi sematizáltságot nem jelent. A Hajnal falusi körkép, A nagy mérkőzés harsány foci-komédia mókus-medve nyelvre fordítva, a Cirkusz derűs-szatirikus tabló, a Lakodalom mese-köret a „cincogó mátkapór” és a „jófalat vőlegény” köznapias elfogásához, a macska-egér háborúhoz. Dicsérni kell Vasvári ízzél-színnel-hanggal felidéző érzékletes megoldásait: Onnan tudom, én is láttam, hogy rohantak holdsugárban, hogy makogtak, hogy cseleztek, s végül vígan mézet ettek. (A nagy mérkőzés) 577 Vasvári István gyermekversei
