Életünk, 1971 (9. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 4. szám - MŰVÉSZETRŐL, MŰVÉSZEKRŐL - Heitler László: Három művész kiállítása Szombathelyen

Jvíajbényii •egyémscgéh-cz igen. Ugyanis elbeszélő hajlandósága, amely a portrét és a figurát gyengítette, a sokalakos kompozíciókon szabadabb teret kapott. A plasztikai erő azonban kevés bennülk.

Az a fajita szoforászi szemléiét hiányzik belőlük, amelyük Manj'tényi Károly kiállított szobrai közül a legjobbat, a Béri Balogh Ádáimot ábrázolót jellemzi. Ezt a mérete szerint kisplasztikát monumentálisnak mondhatom - ennél több a dicséretből sem kell. Szívesen látnám nagy méretben megvalósítva.

Hasonló szobrász! edényeiket mutóttak Máj fényűnek a Giordano Brúnó és az Ünnepi menet Mis tiszteletére című szobrai.

„Szívesen mintázok állatfigurákat is, de ezekben elsősorban nem azok formájának megjelenítése érdeklel, hanem az az általánosabb érvényű gondolat, mélyet ezekkel ki lehet fejezni” - írjla Miajtényi a kiállítás katalógusában. A nehézkes fogalmazás emlékeztet némelyik szobrának keresettségére, mintázásának körülményességére, de amit említ, az helytálló. Az a bizonyos „általánosabb érvényű gondolat” az, amit például Szábó Lőrinc Sportoló, Gerendán és Kis,paraszt című szobraiban nem találók, és ami erőteljesen megmutatkozik állatfiguráiban. A Csikó címűt már dicsértem előző jegyzetemben. (1971. 1. szám) A Kisbika című szöbor igazi plasztikai élmény volt számomra. A figura ferdén becövekelt lábai, a törzs elnyúló vízszintes hengere, a nyak és fej vaskos tömbje, rajta a szarvlak kadkiiás villája, a hát ívei, melyeket játékos hullámmá old a farok vonala - mindez a forrnák, arányok tiszta beszéde. Általuk érvényesül a fiatal állat játékos, bumfordi karaktere.

A Béri Balogh Ádám, a Kisbika és a Lovak című szobrok 1971-ben keletkeztek. A tíz-tizerikót évvel korábbiákihoz mérten önállóbbak, keresetlenebbek, egyben plasz- ti'kailag gazdagabbak. Máj fényi Károly nagyon óvatos, de értékeket felmutatva halad előre. Valamivel inagyobb lendület nem ártana. Talán - teszem hozzá. Ügy látom, hogy a szobrászatnak tágasabbak a terei, mint amennyit Maftényi munka közben bejár.

A festő Horváth János művein is a természeti formáikhoz való kötődés és szabadabb formálás felé igyekvő útikereséls látszik. Kiállított képei hol egyik, hol másik parthoz vannak közelebb. „E kiállítás anyagát nagyrészt a legutóbbi két év terméséből válogattam össze” - írja a katalógusban a művész. Ez a közlés meglep, időben távolabbialknak gyanítottam egyes képeit. Az úton című festmény szervetlenül egymás mellé került színasoportjai, a Kastély és a Zsennye címűek bizonytalan tér371

HORVÁTH JÁNOS: GOBELINTERV